Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 33. évfolyam - Csángók a 20. században, Élettörténetek (Budapest, 1994)

LACZKÓ ISTVÁN: Emlékek egy moldvai csángómagyar életéből (Önéletírás)

minden négy gyerek esszetársul és agyonüt egy kutyát, hogy megnyúzzák és a bőréből dobot, meg bikát csinálni. Én is megszereztem a négy cimborát és megtárgyaltuk, hogy egy kutyát üssünk agyon és nyúzzuk meg. De kinek a kutyáját, mert egyikünk sem akarta, hogy az ő kutyáját üssük meg. Nem volt más, húzzunk sorsot és akire esik, azét öljük meg. Hát bizony a mi kutyánkra esett a sors és agyonütöttük a kutyánkat, amit nagyon sajnáltam. Úgy hívtuk Dikob. Amikor apám megtudta, hogy agyonütöttük a kutyát, úgy levert, hogy másnap is dagadt volt az orrom. De mi akkor is tovább dolgoztunk. A kutyabőrt beszórtuk jól hamuval és betettük a trágyába, amikor kivettük, dörzsöltük a szőrét és kifeszítettük, hogy száradjon meg. Amikor megszáradott, felszabtuk és csináltunk kétfenekű dobot és egy vizesedényre úgy húztuk. Vizes kártya [favödör] fából való alkotmány, a vékonyabb felére húztuk a kulyabőrt, a közepén kilukasztottuk és a lovak farkából vágtunk egy nagy csomó hosszú szőrt és belehúztuk. Meg kellett vizesíteni a kezünket és azt a szőrt húzni, úgy bőgött, mint egy bika. Azért is mondtuk bikának. A beosztás a következő: egy személy csengőkkel mondta az újévi köszöntőt, a másik furuljázott, a harmadik verte a dobot és a negyedik húzta a bikát. És így mentünk újév estéjén házról házra, egész hajnalig bejárva az egész falut. De még a szomszéd román faluba is átmentünk, csak nagyon féltünk a kecskésektől, mert az is volt a faluban kettő, három is. Ezt már a legények csinálták, kb. 10-15 legény alkotta ezt a bandát és bizony sokszor elvertek bennünket, ha leselkedtünk utánuk. Amikor a házhoz értünk a versmondó köszönt és elkezdte az ablak alatt „Boldog újévet kévánok" és kezdte a verset, amit románul mondtunk, de jó hosszú volt és ez idő alatt a furuljás furuljázott, a dobos verte a dobot és a bikahúzó húzta a bikát. Oljan zajt csináltunk, hogy elhallatszott a falu másik végére is. Amikor vége lett, behívtak a házba, pénzt és perecet adtak. Amikor elosztoztunk, jutott mindegyiknek egy-egy nagy tarisznya perec, no meg pénz, aminek megörültünk. Másnap reggel újév napján kezdődött újból, mentünk házról házra, búzahintéssel. Minden gyerek vitt magával egy zacskó