Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 33. évfolyam - Csángók a 20. században, Élettörténetek (Budapest, 1994)

LACZKÓ ISTVÁN: Emlékek egy moldvai csángómagyar életéből (Önéletírás)

haza, csak el ne fogjanak, mert kiszabadítani én nem tudlak. Vittem es, szerencsémre nem lett semmi bajom. Pénzem volt bőven, nem kellett a feleségemnek hazolról küldeni, inkább én küldtem neki. Eljött a leszerelés ideje és leszereltem tisztességesen. A katonák megsirattak, amikor búcsúzkodtam tőlük. 1931 novemberben már civilruhába hazaérkeztem a csalá­domhoz. Nem telt bele egy hónap és mindját szolgálatba léptem, mint erdész egy grófi birtokon Karnicelben. Ez az ajánlat azért es történt, mert egy mostoha testvérem Antal szintén a grófnál szolgált mint kovács és sofőr. O ajánlott engem, tudva, hogy írást tudok és kellettem az öreg román erdész mellé, hogy cédulát írjak. Kitűnő dolgom volt négy évig. Földet annyit béreltem, amennyi csak jól esett. Kiadtam felesbe és én nekem betakarí­tották, készen hazahozták a felit a termésnek. Pénzt nem sokat kaptam. Havonta 100 lej volt a bérem, de volt fa, föld és 4 lej minden kocsi fa után, amit eladtunk. Ebből 2 lej volt az enyém és 2 az öregé. Volt amikor 100 kocsi es jött egy nap és így 200 lejt kerestem egy nap. Család nem volt több, csak Jánoska, aki 1929-ben születet. O volt 1933-ig, amikor megszületett a másik fiam István. Az erdőben nem maradhattam sokáig, mert 1934-ben a gróf eladta az egész erdőt a zsidóknak és így én állás nélkül maradtam. Nagyon nehéz volt. Meg voltam szokva a jóval, bőséggel, de már elmeddült a tehén, nem adott tejet. Közben születtek a gyerekek egymás után, minden két évre egy. 1935-ben született a Jakab, már három fiú. Kénytelen voltam egy másik helyet szerezni, ami sikerült és egy másik grófnál szintén az erdőben. Földje is volt sok a grófnak és azt bérbe adtuk a parasztoknak. Én kellett kimérjem, a számolást a grófnak megírni. Munkám sok volt, de hasznom es volt. Földet béreltem, szintén felibe adtam ki, így megint jól ment nekem egész 1938-ig, megszületett az ötödik fiam, Illés. így jöttek a fiúgyermekek: János, István, Jakab, Agusztin és Illés. Agusztin meghalt egy éves korában, Jakab 5 éves korában. így maradtam a három fiúval János, István és Illés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom