Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 33. évfolyam - Csángók a 20. században, Élettörténetek (Budapest, 1994)

LACZKÓ ISTVÁN: Emlékek egy moldvai csángómagyar életéből (Önéletírás)

patakokban terem, olyan mint a hinár. Ezenkívül volt még fodormenta, amit a kertekbe ültetnek, nagyon szagos. A fodormentából tettek még a pálinkába is, hogy a betegasszony hamarabb tisztuljon. A bába ezekből a füvekből csinált fürdővizet, megfürösztötte a betegasszonyt és a fürdés után megdörgölte. Ez volt a betegasszony orvoslása. A három nap után az anya fürdette és ápolta kicsijét. A három nap alatt, amíg a beteg nem kelhetett fel, a komaaszony, aki vitte a kicsit a keresztelésre a paphoz, az vitt ebédet és vacsorát. Ezt úgy hívták, hogy radina. De nem csak a komaasszony vitt radinát, hanem vittek a közeli rokon asszonyok is, úgy hogy volt mit enni a családnak hetekig. Ezek az ételek, italok a következők voltak: bor, pálinka ital, tejbelaska, tojásrántotta, szalonna, kolbász, csibehús cibrésen, palacsinta. De nem ilyen palacsinta, mint amit ma itt csinálnak. A tésztát hígra megkeverték, élesztőt raktak belé és dagasztották. Nem lábasban sütötték, hanem kövön. Minden háznál volt egy lapos kő, kb. 25-30 centiméter körterületű. Ezt a követ csiszolták és zsírral kenték vagy forró olajjal. Feltették az üstlábra a tűzre és így sütötték a palacsintát. Egy palacsintával jól lehetett lakni. Vastagsága úgy egy ujjnyi volt. Nagyon jó volt. A komaságot még az időben elkérték, amikor még a kicsi az édesanyjában volt. Amikor már ismerszeni kezdett az asszony, hogy állapotos, még akkor komaságot kötöttek. A kicsi nevét úgy választották, hogy milyen névnap következett a születés után, azt a nevet adták nagyobbrészt. Két hétre vitték az újszülöttet keresztelni a paphoz és keresztelés után esszegyültek a komák, komasszonyok és a közeli rokonság és megtartották az első lakodalmat, amit úgy neveztek komatria. Nagyot ettek, ittak és mulattak az újszülött egészségére, jövőjére. A betegasszonynak 40 napig nem volt szabad a határba kimenni, vagy a kútból vizet meríteni, mert bűnben van addig, amig ki nem avatódik a papnál 40 napra. Ha véletlenül az az asszony vizet merített a kútból és meglátta valamelyik szomszéd, azt a kutat lezárták és nem volt szabad vizet vinni belőle addig, amig a pap újra nem szentelte. És ha 40 napra elment az asszony