Molnár Mária: Néprajzi Közlemények 31. évfolyam - A gimnázium szerepe egy paraszti közösség társadalmi mozgásában (Budapest, 1989)
Esettanulmány, Mezőkövesd, 1911—1944
1920-tól igen nagy számban kaptak tandíjkedvezményt a közszolgálati közalkamzottak gyermekei; e csoportba tartoztak a pedagógusok, a községi hivatalnokok és a MÁV dolgozóinak gyerekei. 36 Az 1921-22-es tanévtől a hadiözvegyek, a hadirokkantak gyerekei szintén jogosultak voltak a tandíjkedvezményre vagyoni helyzetüktől függetlenül. A vizsgált időszak 20 évéről (1912-34 között) ismerjük a tandíjmentességet és tandíjkedvezményt kérők névsorát és a kérelmezés indokait. Ily módon rendelkezésünkre áll 20 év részletes adata a kérelmezők szüleinek birtoknagyságát illetőleg. A 0—50 hold közötti földterülettel rendelkezők aránya meglehetősen változó az említett időszakban. Az 1914—15-ös tanévben mindössze 6 százalék, ezzel szemben az 1926-27-es tanévben 67 százalék, átlagosan 27 százalék. Ha megvizsgáljuk az 50 holdig terjedő birtokosok csoportján belül a 0-5 holddal rendelkezőket, azt látjuk, hogy a vizsgált 20 év alatt mindössze egy olyan volt, amikor nem haladta meg az 50 százalékot, tehát a 0-50 holdig terjedő kisbirtokosok tandíjmentes, illetőleg tandíjkedvezményes gyerekeinek több mint a fele 5 holddal vagy annál kevesebb földterülettel rendelkezett. Volt több olyan év, amikor valamennyi tandíjmentes és tandíjkedvezményes ez utóbbi csoportba tartozott. A vizsgált időszakban átlagosan 70 százalékot tettek ki (19., 20. táblázat). Az első iskolai évben létrejött a MKK Főgimnázium Szegény Tanulóit Segítő Egyesület azzal a céllal, hogy „a középiskola kapcsolódjon a város és vidéke társadalmához. Segítse a jól tanuló és jó magatartású szegény tanulókat." Az Egyesületbe való belépésre szóló felhívást az iskola igazgatója, a főjegyző és az esperes plébános készítette. 1912. április 29-én volt az alakuló gyűlés. Az első évben 22 alapítótagból és 40 rendes tagból állt az Egyesület. A tagság túlnyomó többsége - 85 százaléka - mezőkövesdi, egy-egy tagja egerfarmosi, tibolddaróci, keresztespüspöki, egerlövői, novaji és mezőnyárádi. Az alapítótagok 50 koronás vagy ennél nagyobb összeggel léptek be, a rendes tagok 4 koronát fizettek évente, a pártoló tagok pedig alkalmanként adományokkal járultak hozzá az Egyesület jövedelméhez. Ezenkívül az Egyesület különböző rendezvényeket szervezett - hangversenyt, felolvasóestet, táncestet —, amelyeknek tiszta bevétele is a jövedelmét gyarapította. Az Egyesület pénzsegélyt, ruházati
