Molnár Mária: Néprajzi Közlemények 31. évfolyam - A gimnázium szerepe egy paraszti közösség társadalmi mozgásában (Budapest, 1989)

Interjúk 1-20. sz

Anyámék hárman voltak testvérek. Az én nagyapámnak a tagban volt 33 holdja, amiből 11 hold lett az anyámé, az egybe volt. Az én nagyapámnak tanyája is volt ott, én azt már nem ismertem, mert akkor már nem volt meg az épület. Valamikor közös birtok volt az egész kövesdi határ, mikor elosztották, akkor nem volt mind egyforma. A beltelek 1024 négyszögöl volt, az 1 holdnak számított, két utcára járt, négy felé darabolódott, négy ház is van rajta. A P. nagyapám (1872—1936) számolta fel a patriarchális rendet. Édesapámék idejében ők még 36-an voltak egy családban. Apám 1894-ben, anyám 1898-ban született. Nagyapám már önállóan lakott, a századforduló környékén építették a házat, ahol én is születtem. A kert végében lévő kertet megvette, oda épített egy házat 1920—30-as évek fordulóján, akkor szétköltözött a család: nagyapám a lányával átköltözött az új házba. Ekkor az örökségének egy részét megkapta apám, anyám nem sokkal ezután meg is kapta szintén az örökségét, de a szőlőből 1 /3-ot kapott. A szőlő haszna annyi volt, mint az összes többi földé. Anyám magázta az apámat, az apám tegezte őt. Idegeneknél a kor számított. Nálunk minden évben volt cseléd, tavasztól-őszig ott lakott nálunk ott kosztolt, szombaton este ment haza. Együtt ettünk vele. Ha idősebb volt, mint apám, akkor apám magázta, ő tegezte apámat. Ha egykorúak voltak, akkor tegeződtek. Apám halála után az egyik cseléd részesen felvállalta a szőlőt, ő tegezte anyámat, Katinak hívta és ő meg Pista bátyámnak szólította és magázta. Ez nagyon szabályos volt. A cseléd tudta, hogy mikor milyen munka következik, önállóan is tudta vinni. A fizetése terményben volt, kosztot kapott. Volt olyan, hogy több évig is volt egy helyen, de minden évben újabb szerződést kötöttek. Ennek a Pista bácsinak csak két hold földje volt, azzal a felesége dolgozott, ide volt kötve, nem tudott elmenni summásnak. Ez nagyobb rang volt, mint a summásság. Ha minket is kivittek dolgozni, akkor nem hagytak bennünket lazsálni. A summásokkal nem voltunk kapcsolatban. Voltak olyanok, akik napszámosmunkát végeztek - szőlőkötözést, kapálást, kaszá-