Molnár Mária: Néprajzi Közlemények 31. évfolyam - A gimnázium szerepe egy paraszti közösség társadalmi mozgásában (Budapest, 1989)

Esettanulmány, Mezőkövesd, 1911—1944

vannak. Ez esetben összevontam a megfelelő kategóriákat. Legnagyobb nehézséget a kisbirtokos kategória okozta, mivel a hivatalos statisztikai adatoknak megfelelően 100 holdig terjedő birtoknagyságot takar az elnevezés. A vizsgált időszak hét évéről azonban pontos adatokkal rendelkezünk a földbirtok nagyságát illetően a felvételi naplók alapján. A hét év (1919-1924 és 1926) adatai szerint a kisbirtokos szülők átlagosan 6,5 százaléka rendelkezett 50 holdnál nagyobb földterülettel. Ez a pontos adatsor lehetővé teszi számunkra, hogy a teljes vizsgálatról szóló statisztikák alapján kapott adatok megközelítő képet adjanak az általunk vizsgált népességről. A felvételi naplók a kisiparosok általános megjelölés helyett a konkrét kisipari megnevezést jegyezték be, így a vizsgált időszak majdnem feléről (15 év, 1911-26, 1925 év kivételével) pontos adataink vannak a kisiparos szülők foglalkozásáról. A felvételi napló adatai között szerepel a tanulók lakóhelye, így a jelzett időszakban (15 év) a szülők foglalkozását összevethetjük a lakóhelyükkel, mivel pontosan felsorolják a helységeket a szülők foglalkozása megoszlásában. Ez esetben is szükségesnek látszott az egyes helységek megyék szerinti összevonása, így az elemzéskor a következő települést, illetve megyéket vettük figyelembe: Mezőkövesd, Borsod megye egyéb helységei, Heves megye, egyéb megyék helységei. Az összevonást az elemzés szempontjai alapján végeztük és figyelembe vettük a szóródás nagyságát is. Tájékozódásul azonban térképen jelezzük a vizsgált időszakban szereplő valamennyi lakóhelyként feltüntetett helységet (L. térkép). A naponként bejárók lakóhelyét ugyancsak pontosan ismerjük a gimnázium Értesítőjéből. A tanulók vallási megoszlása a felekezetek sokféleségének megfelelően igen tarka képet mutat: a tanulók között van római katolikus, református, evangélikus, izraelita, görögkatolikus és 1933-tól baptista. A tanulók nagy többsége római katolikus vallású: az első 5 évben 50-60 százalékuk, majd egyenletesen emelkedik, és 1927-re 80 százalék fölé kerül, ami a 40-es évekre valamelyest meghaladja a 90 százalékot is. Az első öt évben a tanulók megközelítőleg 10 százaléka református vallású, 1917-től majdnem a felére csökken, ami aztán a 30-as