Molnár Mária: Néprajzi Közlemények 31. évfolyam - A gimnázium szerepe egy paraszti közösség társadalmi mozgásában (Budapest, 1989)

Esettanulmány, Mezőkövesd, 1911—1944

évektől további csökkenést mutat, míg az utolsó évben már a 2 százalékot sem éri el. Ennél is nagyobb mérvű csökkenést mutat az izraelita vallású tanulók aránya: az 1910-es években 20—30 százalék között mozog, a 20-as évek elejétől két év alatt a felére csökken, tovább feleződik a 30-as évek elejétől, míg a 40-es évekre 1—3 százalék között mozog. Néhány évben egyáltalán nincs evangélikus vallású tanulója az iskolának, de a többi évben sem éri el néhány alkalmat kivéve az 1 százalékot. 1916-tól van az iskolának görögkatolikus vallású tanulója, 1922-ig 0—1 százalék között mozog, majd 4—6 százalék közé fut fel. 1933-tól jegyzik a baptistákat, számuk azonban mindvégig jelentéktelen marad, az 1 százalékot sem éri el (1. táblázat). Lényegében tehát római katolikus vallásúak látogatják a gimnáziumot; azt mondhatjuk, hogy az iskola típusánál fogva a tanulók felekezeti megoszlása csupán Mezőkövesd földrajzi elhelyezkedéséből, kulturális központ jellegéből következik, illetőleg a vonzáskörébe tartozó települések lakosságának felekezeti megoszlásának felel meg. Ezen túlmenően pedig a vallási megoszlás változása az ismert történelmi helyzetet jelzi. Mégis érdemesnek látszik néhány szót szólni az izraelita vallású tanulók aránylag nagy számáról. Mezőkövesd és környéke zsidó lakosságának demográfiai vizsgálatából ismert a terület zsidó lakosságának nagy száma.

13 1987-ben kezdődött el egy új kutatás, amely azt vizsgálja, hogy Mezőkövesd városiasodásának folyamatában milyen szerepet játszott a zsidóság, hogyan kapcsolódott be a „matyó" népművészeti termékek árusításába, illetőleg azok előállíttatásába, milyen kapcsolatrendszer alakult ki a mezőkövesdi zsidóság és a lakosság többi része között. Az eddig gyűjtött adatok alapján megállapítható, hogy a két népesség között vallási ellentétekre utaló konfliktusok nem jelentkeztek.

14 Ugyanezen megállapítás vonatkozik a gimnázium tanulóira is: sem az írott, sem pedig a szóbeli forrásokban nem találkoztunk vallási előítéletnek a nyomával sem. A zsidó tanulók esetében hivatkoznak még a mezőkövesdi gimnázium jellegére, miszerint polgári iskola hiányában betöltötte azt a szerepet is. A polgári elvégzése pedig az iparos és kereskedői szakma megszerzéséhez szükséges volt, s ezek a foglalkozások — főleg az