Molnár Mária: Néprajzi Közlemények 31. évfolyam - A gimnázium szerepe egy paraszti közösség társadalmi mozgásában (Budapest, 1989)
Esettanulmány, Mezőkövesd, 1911—1944
falusiakkal szemben; nemzeti érdeknek tekinti a gimnázium fenntartását nemcsak azért, mert Észak-Magyarország gimnáziummal való ellátottsága szempontjából fontos további működtetése, de kiemeli abbeli szerepét is, hogy felemelkedést biztosíthat a cselédség és a birtokos parasztság gyermekei számára. 12 A gimnázium 1924-ben megkapta a további támogatást, így zavartalanul tudott működni. Kérdés, hogyan tudta betölteni az általa is meghatározott, kijelölt szerepet. Valóban szolgálta-e a földművelő népesség felemelkedésének érdekeit és mennyiben vállalt kultúra közvetítő szerepet az egész község lakossága körében? Első lépésként megvizsgáljuk a statisztikai adatok tükrében a gimnáziumi tanulók társadalmi rétegtartozását, vallási és lakóhelyi megoszlását. Az elemzés előtt szükséges a forrásként használt statisztikai adatok értelmezése, forrásértékének jellemzése. A gimnázium Értesítője minden évben közölte a vizsgákon megfelelt tanulók megoszlását lakóhelyük, vallásuk és szüleik foglalkozása, társadalmi állása szerint. A foglalkozás, illetve társadalmi állás a következő konkrét, a hivatalos statisztikának megfelelő kategóriákat foglalja magába: kisbirtokos, kisbérlő, kisbirtokos-napszámos, egyéb önálló őstermelő, gazdasági tisztviselő, egyéb gazdasági segédszemély, földművelési napszámos, kisiparos, ipari vagy bányászati tisztviselő, egyéb ipari vagy bányászati segédszemélyzet, nagykereskedő, kiskereskedő, kereskedelmi tisztviselő, közlekedési tisztviselő, egyéb közlekedési segédszemély, köztisztviselő és díjnok, pap, tanár, tanító, más önálló értelmiségi, segéd vagy írnok ilyeneknél, közhivatali vagy más értelmiségi alkalmazott vagy szolga, nyugdíjas köztisztviselő, egyéb nyugdíjas tisztviselő, nyugdíjas altiszt, szolga, munkás, tőkés, egyéb és ismeretlen foglalkozású (1942/43 év). A vizsgálat a témájának megfelelően a következő kategóriákat veszi sorra: kisbirtokos, kisbérlő, kisbirtokos napszámos, földművelési napszámos, mezőgazdasági munkás, kisiparos, ipari segédszemélyzet (segéd), kereskedelmi segédszemélyzet (segéd), közlekedési segédszemélyzet (altiszt), közhivatali altiszt, szolga, napszámos, munkás, házi cseléd. A használt kategóriák nem egységesek a vizsgált három évtizedes időszakban, néhány esetben csupán elnevezésbeli különbségek
