Molnár Mária: Néprajzi Közlemények 31. évfolyam - A gimnázium szerepe egy paraszti közösség társadalmi mozgásában (Budapest, 1989)

Dokumentumok 1-20. sz

portát átlag húsz fával számítom (némeilyikre 50-60 is ültethető), ez ismét legalább 10,000 fa. Végül a község szélén lévő körülbelül 300 holdnyi belteleknek vehető területekből csak harmadrészében egyszáz holdra ültetve barackot, holdanként csak egyszáz darabot számítva, ez ismét 10,000 barackfa, összesen, aki számította, meg van az 50,000 barackfa, amelyik tíz év múlva kis jóakarattal virulhat és teremhet Mezőkövesden. Tíz év múlva fokozatos emelkedés után évi 100-150 vagon, újabb öt év múlva átlag évi 200-300 vagon elsőrendű gyümölcs, félmilliótól egymillióig terjedő értékben! Vagy ha úgy tetszik, megnőtt a határ 5000 holdnyi területtel. Utópia? Álom? Hát kérem, én már láttam egy várost, igaz kisebbet mezőkövesdnél, de rosszabb éghajlat alatt, amelyik majdnem kizárólag barackfával volt beültetve. Az alig 3000 lakosú városkában több mint tizenötezer barackfa volt akkor, amikor a kecskeméti baracknak híre-hamva sem volt. És a kis városkának a barack adta hírét és legszebb jövedelmét. 50 évvel ezelőtt a kisszebeni barackot szállították szekerek százai nagy puttonyokban Lengyelországba, Galíciába. Jámbor óhaj ! Segítsenek önök is a megvalósításban, s a jámbor óhaj teljesül! Hogyan jut ilyen bolond-gomba valakinek eszébe? Hát engedjék meg, hogy befejezésül még ennek a történetét elmondjam. Amikor nyugalomba vonultam s a házépítés izgalmain is túl voltam, 1936. őszén megkezdtem az A.C. szervező szakosztályának keretében kicsit közelebbről foglalkozni a kövesdi nép viszonyaival, összeállítottam Mezőkövesd körülbelül 23,000-nyi lakosságának teljes névjegyzékét, kerület, utca, házszám, család szerint, életkor, gyermekek száma, a földmíveseknél nagyjában a vagyoni helyzet szerint is stb. Felhasználtam a kat. egyházi kartotékokat, a választói névjegyzékeket, az A.C. csoportvezetőinek segítségét stb. Mikor ezzel a munkával elkészültem, nekiindultam és néhány hetet azzal töltöttem, hogy lehetőleg a helyszínen megnézzem a viszonyokat, megnéztem minden egyes utcát, minden háznak táját, sok helyen bementem a házba, szóbaereszkedtem stb. hogy mentől több embert ismerjek meg, s mentől tisztább képem legyen Mezőkövesdről, ha már arra határoztam el magam, hogy végleg itt maradok, s magamat is végleg mezőkövesdinek érzem. Néha több órás csatangolás után