Molnár Mária: Néprajzi Közlemények 31. évfolyam - A gimnázium szerepe egy paraszti közösség társadalmi mozgásában (Budapest, 1989)

Dokumentumok 1-20. sz

még de szűk istálló keretben. A baromfi, sertés szintén csak csekély udvari méretekben. — A nép nekifeküdt a munkának, a frissen feltört gyepföldek ontják a búzát, amelynek a matyóság csakhamar szerelmese lesz. A nép gazdagszik, szaporodik, alig három évtized alatt, a világháborúig több mint kétszeresére nő. - Nem baj, hogy kicsi a határ. A jómódra jutott gazdák a szomszéd községek határainak jórészét, összesen körülbelül 6,000 kat. holdat megveszik s azon aratnak! A szegényje sem szegény abban az időben! Ha nem arathat saját földjén, arat szerte az egész ország minden uradalmában, ahová a földszerelmesét, a matyósummást harminc százalékkal magasabb bérért is szívesebben viszik mint bárminő más munkást, s a hat hóra járó 400 arany koronás és hatos-ötös konvencióval egybekötött kereset szinte jómódot biztosít a legszegényebbnek is, kivált ha nem egyedül, hanem két-három családtaggal együtt mehetett summásnak és a fenti bérnek három-négyszeresét is megkereste. Ekkor volt csak igazi áldás Mezőkövesden a sok gyermek. - Ebből az időből való a ,,zsíros matyó" jelzője a kövesdi népnek! Ismét tehát, most már harmadszor a jólét hullámvonalában hullámhegynek tetején: először Mátyás király idejében, másodszor a XVIII. század folyamán és harmadszor most, a búzavilágban. De e tetőn baj támadt! A technika fejlődése, a megélénkült közlekedés, a summásoknak szélesebb látóterülete igényesebbé tette a matyóságot, a nép, amely évszázadokon át csak sajáttermésű kender-len, saját termésű gyapjú és bőr révén maga látja el magát szinte teljesen ruhával, áttér a bolti gyolcsra, posztóra. — Az a nép amelyik a legjobb időkben, sőt legutóbbi jóléti emelkedésének felfelé vezető útjának idejében is, ugyanakkor, mikor a városi és idegen elemek számára már a legacélosabb tiszta búzát termelte, a maga számára mindig megtermelte a (jó, barnás kenyérre való, s ) régebben saját kézi malmán, majd a községi, utóbb más községekben lévő vízimalmokban megőrölt kétszerest, azaz búzát-rozzsal, (ismétlem, nem azért, hogy papját-kántorját lássa ezzel az olcsóbb termeivénnyel párbérben, hanem) hogy szinte egészségi ösztönből önmagát lássa el a jobb ízű, egészségesebb, vitamindúsabb barna kenyérrel: ez a nép eladva búzáját, a fehér bolti lisztből vagy pedig a műmalmokban lehetőleg fehérre kiőrölt tiszta búzalisztből való