Forrai Ibolya: Néprajzi Közlemények 30. évfolyam - Népi írásbeliség a bukovinai székelyeknél (Budapest, 1987)

Népi írásbeliség - kéziratos füzetek - A kéziratos füzetek csoportjai

júak, de történeti olvasmányai is lehettek, s főleg kalendáriumok. Szerzett ismereteit másokkal is megosztotta moldvai idénymunkák, otthoni beszélgetések, virrasztók idején, ahol előénekesi feladatokat látott el, és hasznosította könyveiben is. Valószínűleg saját maga számára írhatta össze először - virrasztóban betöltött előénekesi szerepének ellátására - a Halottaskönyvet, amelyből a szertartás rendjének megfelelően közösen énekeltek, s az előénekes vagy bárki a résztvevők közül felolvashatta mindazt, amit a világ dolgairól tudtak és fontosnak tartottak. Gyűjteményünkben eddig hét olyan Halottaskönyv van, amelynek írója László Márton.

66 A legkorábbi példány 1919-ből származik.

67 A könyv első oldalán ez az ajánlás olvasható : „Én László Márton születem 1870 be. Ezt a könyvet meg írtam 1919 elején. ha elvesztenem valahogyan hát aki megkapja s visza nem adja, vaj kiszagat belőle hát súlyosan vétkezik mert sok halott melett szolgáltam vele s ha énes meg halok hát szolgáljon vele az aki szépen tud belőle énekelni, s ha nem tud énekelni hát ne is fogjon heza." A könyv két részből áll. Az első részben az ajánlás és a tartalomjegyzék után egy intelem következik, ahol az ítélet napjára emlékezteti az olvasót. Ezután 235 oldalon 45 virrasztóéneket, egy összeállítást az Isten 12 tulajdonságáról, a Keresztény ABC-t, külön a reformátusoknak és külön a katolikusoknak, néhány történeti adatot, s az ünnepek rendjének mutatótábláját (1919-1923-ig) találjuk. A második rész (52 oldal) fordítva van a könyv végébe kötve : Világbíró Sándorról szóló ismertetés, a könyv megírásának ideje, tartalomjegyzék és 14 virrasztóének található benne. Valószínű, hogy a közösség igényére sokszorosította könyveit, amellyel pótolta a magyar nyelvű könyvek hiányát, s egyúttal