Forrai Ibolya: Néprajzi Közlemények 30. évfolyam - Népi írásbeliség a bukovinai székelyeknél (Budapest, 1987)

Népi írásbeliség - kéziratos füzetek - A kéziratos füzetek csoportjai

téli kereseti forráshoz jutott. Könyveit megrendelésre, pénzért írta. Az 1935-36-ban írt példány elején még a könyv árát is feltünteti:

68 „Ezt a 350 levelű szép Halottas és Olvasmányos könyvet Pintyer feri Marczi vagyis László Márton irta 1935 és 1936 ban Andrásfalva A könyv csináltatása 120 lei s a megirásajes meg ér 1. 2 leit" Könyveinek írása, terjedelmüktől függően akár egy telet is igénybe vett. Az 1934-ben írt halottaskönyvében már 26 általa írt könyvről számol be:

69 „Én László Márton vagyis Pintyer Marczika sok szép halo tas könyvet irt am Éjen könyv van Andrásfalván 15 Hadikba 2 Czibénbe 2 Déván 2 Marosludason 2 Csernakereszturon 1 Székelykevén 1 Jákobest be 1" Ennél több lehet könyveinek száma, hiszen 1934 után is írt még: „Ez a Halotas könyvecske a Jordáki Jánosnée Márie irodot 1940-be"

10 László Márton könyveit elsősorban virrasztókban használták, mint szertartáskönyvet. Ebből énekeltek az előénekesek, majd éjfél után a benne lévő történetekből olvastak fel. Egy-egy virrasztóba 20-30 ember is összegyűlt, s a halott hozzátartozói gondoskodtak arról, hogy a tiszteletet tevők közt legyen, aki jól ismeri a halotti énekeket, s le tudja vezetni a virrasztás szertartását.

71 Egy-egy faluban több előénekes is volt, nemcsak a kántorok, települési rend és korosztályok szerint. Általában ők voltak a többi ünnepi szokás szervezői, irányítói, szertartásmesterei is : „Gazda" néven szerepelnek a Bethlehemes játékban, a legények Katona-játékában, a farsangi bálokon, a lakodalomban. Ők tehát tulajdonképpen a közösség szellemi képviselői, s így nem is véletlen, hogy közülük kerültek ki elsősorban a „könyvíró" egyéniségek is. Saját maguk számára - szerepeik ellátásá-