Fejős Zoltán: Néprajzi Közlemények 28. évfolyam - Hiedelemrendszer, szöveg, közöség 2. rész (Budapest, 1985)

ADATTÁR (folytatás) - V. Mitikus lények

Semmit se! Mert nem lehetett rajta észrevenni, hogy semmit, hogy ő minő, hogy ő kicsoda." (9) + Megverik és megjelenik : 733, 734, 755, 762 Megvasalják: 735,796,797 Kereket gatyamadzaggal megkötik: 738 805 "De azt nem tudom, hogy ki vót. Mikor elvitték a tehén hasznát, oszt aszondták neki, hogy a köpüllőbe öntsön tejet, oszt a mozsárval verje meg. De, aszongya, ne gyengén, jó erősen verje. Mer ha gyengén vered, akkor ráfizetsz! Utána téged vernek meg. Csak jóerősen megvered, akkor megtudod ki vitte el a tehén hasznát, (beszélnek egymásközt) Valaki a faluból no, persze ő beleöntötte a mozsárba a tejet, csak meglötyögtette. Aztán ahogy meglötyögtette, másnap éjszaka annyira megverték, kinn aludt az istállóban, annyira megverték, hogy állig bírt, úgy zörgettek a felesége, hogy keljen fel, mer mingyá vége van. Hallom, más alkalommal megcsinálta, akkor oszt jó megzuhogtatta a tejet a mozsártörővel. Akkor asztán, de nem tudom, hogy ki vót az az asszony, annyira össze, vissza vót dagadva, kékülve, hogy nem bírt felkelni, arról tudták osztan meg, hogy ki vót." (8) 806 "Hát kedves, azt mondtak, hogy az a boszorka, ami éccaka megnyomdosta, az reggel megjelent a háznál. Osztan olyan izé alakba, nem olyan test alakba, valami szellemi, annyira megnyomdosta,hogy nem tudott magáról. Olyan szellem alakba, meg aszondják, hogy béka alakjába is, igen olyasmi. . . Oszt az úgy megnyomdosta, hogy reggel nem tudott fölkelni, mikor felkelt, az jelent meg a háznál reggel, aki éccaka megnyomdosta." (2) 807 "Hát így mondják még mikor, meg. . . Bemegyen a boszorkány, oszt észreveszik, akkor, hogy felocsugyik az illető, oszt mondja neki, hogy majd - aszongya: - Elvárlak reggelre pirí. . . fokhagymás pirítós kenyérre! Osztan aki elmegy korán reggel, még majdnem fekszenek a ház lakói, akkor áztat meggyanúsították akkor: Boszorkány! Az a boszorkány." (11) + Lásd még: 768, 939. Megidézik hídlásra fejessel: 786 808 "Fia: Igen áztat sokáig csinátak. Karácsonykor az éféli (Fia: Igen) misére ment el. Leült az ajtóba. (Fia: Nem a, kört húztak.) Nem,az ajtóba. Hát hogy te úgy hallottad. Leült az ajtóba. De még vót neki igérve, hogy mikorra a templomból az utolja kiér, ha otthon nerr. lësz, akkcr agyonverik. De ő aztán elment úgy, hogy ha, haza is