Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 26. évfolyam (Budapest, 1983)

Hajóvontatás Magyarországon - Elemzés - A szállitóeszköz

A magyar hajóépítők jó tanítványoknak bizonyultak. A mult század kezdetén Szeged hajóácsairől egy korabeli író azt állítja, hogy jobb hajóépítőket náluk nem lehet találni az egész Monarchiában, s számtalan adattal bizonyítható, hogy "a magyar hajóépítők végig a Duna mentén nagy megbecsülésnek örvendtek. A szegediek nemcsak hajókat, hanem vizimalmokat is szállítottak az alsó Dunára, és ez utóbbiakkal szinte az egész Balkánt elárasztották. A komáromi hajók főleg az osztrák Dunán váltak közismertté és ungarische Kelheime r néven tartották őket számon. (Ugyanis Kelheim volt a felső dunai hajóépitőhelyek legnevezetesebbje és az itt készült hajók 139 után idővel mindenféle nagyobb hajót Kelheimer-nek hívtak. )" A nagyarányú hajóépítéshez az alapanyagot — mint arra már utaltunk — korábban a történeti Magyarország erdőségei szolgáltatták. A hatalmas tölgyerdők, melyek az alsó Duna vidékét, a Száva és Dráva közét borították, századokon át adták hajóépitésünkhöz a pompás anyagot. A tölgyfa "a legszívósabb, és legalkalmasabb a magyar vízen használatos laposfenekü hajókhoz. A mult század kezdetén Szeged hajóácsai ... a Tiszán, a Körösön és a Maroson leusztatott hatalmas mennyiségű tölgyfán kivül Törökországból is vásároltak ilyen faanyagot. Komárom hajóácsait pedig a vágmenti 1 40 tölgyesek látták el a szükséges tölgyfával. " A tölgyfahajók mellett már a mult században felbukannak a tótfenyőből, vörösfenyőből készitett hajótestek is. A vörösfenyőnek tulajdonitott jellemző jegyeket: puha, jól faragható, és hasitható, rugalmas és SZÍVÓS, az időjárás viszontagságaival szemben ellenálló, vizben élettartama a 141 tölgyfáéval vetekszik - a szakirodalom is igazolja. Mindehhez hozzátartozik még, hogy beszerzési ára olcsóbb volt, mint a tölgyfáé. Természetesen a hajók egyes részeit minden esetben keményfából kellett készíteni, igy a tőkék és a bordák anya-