Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 26. évfolyam (Budapest, 1983)

Hajóvontatás Magyarországon - Elemzés - A szállitott áru

az élelmiszer és egyéb termékek beszerzésének és szállításának szükséglete az egymással szemben, hadban álló felek mindegyikét arra kényszeritette, hogy egyrészt legálisan, szerződések szabályozta formában, másrészt illegálisan, csempészés formájában megteremtsék a kereskedelem és a vizi szállitás folytonosságát. A jelzett századok élénk hajózásában a Dunán viz ellenében vontatással szállított áruk egyre változatosabbak lesznek. Az 1450. évi főhajózási hivatalnak adott utasítás faggyúval és bőrrel, továbbá üres hordókkal megterhelt vontatott hajókról tesz említést. A háborús évek felfokozták a gabona-, liszt ésbor58 szállitás jelentőségét. A törökök magyarországi megszállása ugyanekkor azonban a katonai jellegű hajóvontatási tevékenységek és intézmények elszapo rodását is eredményezte. Egy 1551-es török adóösszeirás szerint Mohácsott igás szolgálatra kötelezett arabadzsik laktak, akiket a török szárazföldi és vizi utánpótlásának biztosítására ódákba, mun59 kacsapatokba szervezett. A feljegyzések szerint a hadviselő felek gyakran vették igénybe hajóhadaik mozgósítására a vontatást. "II. Miksa 1566-ban ráir a Dunavidéki vármegyékre és rendeli, hogy a hajóraj a jobbágyok és zsellérek erejével mozgósittas>sék. Az 1594. évi hadjárat során a török félről vannak olyan adataink, melyek szerint a Dunán a folyami had mozgósítására az állati erővel való vontatást vették igénybe. Szinán nagyvezér Budáról indítja hadát, melyet Esztergomban felerősit: ". . . lovas fedezetet rendel melléjük, és ökrök s lovak segélyével vontatja fel 61 Győr alá. " A vontatás igénybevétele azonban a feljegyzések szerint ez alkalommal nem volt a legszerencsésebb, ugyanis: "... a vontatók