Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 26. évfolyam (Budapest, 1983)

Összegzés és kitekintés

Sajátos helyzetet eredményez a magyarországi hajóvontatás történetében a török hóditás. A kezdeti bénultság után, eleinte a hajózható folyók szinte kizárólag hadi célokat szolgáltak, majd fokozatosan kereskedelmi jelentőségük került előtérbe. A kibontakozó folyami kereskedelem - különösen egyes szakaszok és áruféleségek vonatkozásában - ugy tűnik nem vett tudomást a hadban álló felekről. Más szóval: a hadi (politikai) ellentétek nem váltottak ki egyértelmű kereskedelmi (gazdasági) ellentéteket, e tény lehetővé tette a háborús helyzethez tekintve jelentős folyami hajózás újraszerveződés ét és szinte zavartalan funkcionálását. A'korszak hajóvontatási gyakorlatában, munkaszervezeti és technikai megoldásaiban egyaránt fellelhetők hátra- és előremutató összetevők. A hajóvontatás népi gyakorlatának következő szakasza a török hóditók kiűzésétől a folyami vizszabályozások megkezdéséig tart. Ezen átmeneti korszakban jelentős változásokat nem tapasztalhatunk. A folyami vizszabályozások teremtették meg annak lehetőségét, hogy a magyarországi hajóvontatás mind volumenében, mind munkaszervezeti és technikai megoldásaiban uj fejezetéhez juthasson. A korszakban jelentkező társadalmi-gazdasági igények, a kereskedelem határokon belüli és határokon tuli irányultsága szükségszerűen fedezték fel és találták meg a szabályozott folyók hajózhatóvá tételéb en kifutási lehetőségüket. Sajátos helyzet, hogy általában a magyarországi szállitás és közlekedés technikai fejlettsége hiányának, és a hirtelen jelentkező szállitási igényeknek kontrasztja: a), Felujitja az emberi és állati erővel végzett hajóvontatás népi gyakorlatát;