Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 26. évfolyam (Budapest, 1983)
Módszertani meggondolások a folyami vontatás elemzéséhez
hajót. Az ereszkedés változatos munkatevékenységek sorozatából tevődött össze, melyek egyrészt az ereszkedés távolságától, időtartamától, másrészt az ereszkedő vizijármütől függtek. Távolság és időtartam szempontjából az ereszkedés két csoportra osztható: 1. egy szakaszos, 2. több szakaszos. 1. Egy szakaszos ereszkedés alatt az értendő, hogy az ereszkedő vizijármü viszonylag kis távolságot meglehetősen rövid idő alatt tesz meg, melynek következtében nincs szükség pihenőt közbeiktatni ill. az ereszkedést biztositó munkatevékenységek elvégzésében váltásos rendszert kialakítani. Távolság és időtartam vonatkozásában természetesen az egy szakaszos ereszkedésen belül is vannak kisebb-nagyobb eltérések hazai folyóinkon. Az egy szakaszos ereszkedés vizijármüvei között egyaránt megtalálható a ladik, dereglye és bizonyos tetejes hajótipusok, főképpen heti-, vásáros ill. kofahajók. 2. Több szakaszos ereszkedésről akkor beszélünk, amikor a hosszabb ideig tartó, nagyobb távolságú ereszkedés következtében a munkatevékenységek elvégzésében váltásos rendszert alakítanak ki ill. a körülményeknek megfelelően pihenőket iktatnak közbe. A váltások ill. a pihenők száma elsősorban a távolságtól függött: a szigetmonostori és pócsmegyeri ereszkedő deregélyék három szakaszban, a tahitótfalusiak tetejes hajóikon négy szakaszban ereszkedtek Pestre. Az egyes szakaszokat a magyarországi folyók mentén álta17 Iában a huj ja szóval jelölték. Az ereszkedő vizijármü szempontjából az ereszkedés alapvetően három csoportra osztható, melyeken belül természetesen ugyancsak kisebb-nagyobb eltérések tapasztalhatók a tennivalók mennyisége és milyensége, valamint a munkaszervezeti formák alapján:
