Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 26. évfolyam (Budapest, 1983)

Módszertani meggondolások a folyami vontatás elemzéséhez

1. ereszkedés ladikon, 2. ereszkedés dereglyén, hajón, 3. ereszkedés tutajon. 1. Ladikon többnyire rövid távolságra, nemritkán egy ember ereszkedett. Az ilyen ember evezőkkel húzott, s a jobb, ill, balkéz erősebb-gyengébb csapásával irányította ladikját. 2. A dereglyével és hajóval történő ereszkedés szinte áttekinthetetlen gazdagságú variációban volt megfigyelhető hazai folyóvizeinken. Mint azt majd a szállítóeszközről irott fejezetben részletezzük; a dereglyék és a hajók a legkülönbözőbb méretűek és formájúak lehettek, s ennek megfelelően az ereszkedést biztosítandó munkatevékenységek és munkaszervezeti formák is rendkívül változatosak voltak. E dereglyékkel, hajókkal az ereszkedés — a kisebb eltéréseken tul - lehetett: 2.1. teljes ereszkedés, 2. 2. ereszkedés evezéssel, melyen belül: 2. 2. 1. evezés a dereglyéről, hajóról, 2. 2. 2. evezés lovasdereglyéről. 2. 1. Teljes ereszkedésnél tulajdonképpen csak az irányítással, kormányzással törődtek a hajósok. A hajótestek irányítása, korlzó^ 20 mányzása történhetett orradzóval, ^ fari téritőfával, : valamint kormánnyal azaz timonnyal. 2. 2. 1. Magáról az ereszkedő dereglyéről, hajóról való evezés21 kor un. lenta e V e d z o k k e 1 húztak. A nagyobb hajókon az evezésre alkalmi evezősöket fogadtak fel, kisebb dereglyéknél, hajóknál maguk a hajósok, ill. az utasok végezték ezt a munkát. 2. 2. 2. A legendás búzás hajókon, melyek tetejesek voltak, s a tető miatt magán a hajón nem volt elegendő hely az evezősök száma_ 22 ,, ra, mindig a lovasder eglyérol eveztek. Ilyenkor "... a dereglyét