Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 26. évfolyam (Budapest, 1983)

Hajóvontatás Magyarországon - Elemzés - A hajtási technika

a komáromi hajóvontatók 10-15 km-t tettek meg átlagosan naponként. Ez első hallásra kevésnek tűnhet, de ha figyelembe vesszük, hogy a komáromi hajóvontatók általában két gabonás zállitó tölgyfahajót vontattak egybekötve, melyeknek hosszúsága 42-47 méter, szélessége 6-6, 5 méter, merülése 1, 5-2 méter volt, minek következtében azok belsejében 2000-8000 mérő (1500-7000 mázsa) gabonát lehetett elhelyezni, tehát a legnagyobbak közé tartoztak: s hogy az idézett adat e megterhelt hajókkal való haladására vonatkozik, • ^ , , 359/d az utazósebesség mar nem is oly kevés. A Timaffy László által közölt adatok is a Dunára, pontosabban annak mosoni ágára vonatkoznak. Közlése szerint az ökrökkel vontatók átlagos napi haladása 22-25 km között volt, de sajnos 359/e nem tudjuk a hajók nagyságát és terhelését. Más szakaszon, a Gönyü és Györ között (15 km) lovakkal vontató vénekiek jó időben, jó körülmények között kétszer is fordultak, ami napi 30 km-t je359/f lent, és itt be kell még számitanunk egy visszautat is. Rossz időben, rossz körülmények között azonban ezt a távolságot csak egyszer tudták egy nap alatt megtenni, tehát csak 15 km-t teljesítettek. ^^'^-Nem sokkal volt kevesebb a gyalogos vontatók teljessitménye sem, akik az Ásványtól Győrig tartó 31 km-es távolságot másfél nap alatt tették meg. Igaz, hogy ekkor éjjel is mentek. ^59/h Van adatunk a mosoni Dunáról az un. koborázással haladó hajók utazósebességéről is, mely megoldás elvben hasonló a tiszaki kukázáshoz. A Győr környéki vontatók koborázva napi átlagban 10-15 359/i km-t tette meg. Juhász Antal közöl még összehasonlitásra is alkalmas adatot a Marosról, a deszki lovas vontatók gyakorlatából: "Ha Szegedről reggel indultak, estére Makóra értek. Sőt kedvező vizállás esetén Apátfalváig is felhúzták egy nap alatt a homokoshajókat. Más