Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 25. évfolyam (Budapest, 1981)

Azután meg aztán, mikor megcsinálták itt ezt a kanálist, akkor osztán lesimították. Akkor aztán mindig vetni kellett, mindenhova. (És az ugart annak idején nem vetették be?) Búzára lóherét tavasszal vetettünk. (Meddig volt ugy, hogy az ugarba nem vetettek semmit, csak legeltettek rajta abba az évbe?) Egy esztendőn volt csak ugar! (További kérdésmagyarázat.) Hát mikor én belefogtam a gazdálkodásba, már azelőtt is, mikor már 15 éves voltam, hát az apám is már bevetette az ugart. Háromszor szántotta meg az ember akkor esztendőn. Felugaroltam, akkor felkevertem, vetés alá megint fel lett szántva. Akkor tavasszal a búzára rávetette az ember a lóherét. Aztán amikor a lóhere jól sikerült, akkor abból a mag is kikerült. De volt, amikor nem sikerült az se. Olyan időjárás, hogy a virágát vagy leette, vagy valami. . . szóval. . . De mikor sikerült, akkor jó volt, mert jó pénzt adtak a lóheremagért. Abba az időbe termelt az ember lóheremagot, lucernamagot. . . Akinek jószága volt, birtoka volt, mindenki foglalkozott ezzel. Mer ugy megkaszálta háromszor is az ember. Legtöbbet a másodikat hagytuk meg, de volt olyan, aki a harmadikat hagyta meg, ha esős idő volt, akkor le kellett kaszálni, de ha nem, akkor a harmadikat meg lehetett hagyni. (A magot hogyan gyűjtötték össze?) Csépléssel. Ugyanolyan cséplőgéppel, mint a búzát, csak más rosta volt neki téve, akkor aztán volt a szórógép, a szórómalom, akkor aztán megszórta az ember, nagy lepedőbe, ponyvába, volt egy nagy rosta, tiszta lett a mag, mindig volt arra kupec. Éppúgy, mint a diószedésre. Itt nálunk ugy volt: levertük a diót, egy helyen kidoboltatták, hogy most már diószedés lesz, odavitte az ember a dióját, megvették, és ki is fizették. (Minden házban volt diófa?) Valakinek volt sok, valakinek meg nem volt, volt olyan, akinek nem volt egy csepp se. Nagyba tenyésztették ezelőtt a diót. Máma is nagyba van tenyésztve, persze most már a csoporté, de azért ugy volt az, hogy nálunk is volt vagy négy vagy öt fa, az elég volt. (Az is olyan jól fizető dolog volt?) Elég jó. Meg kell azt törni, aztán a belet. . . Ötven-hatvan meg hetven forintot is adnak kilójáért a bélnek. (Olyan gazda nem volt itt, aki csak egyfélét termelt volna?) Nem.