Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 25. évfolyam (Budapest, 1981)

Fia: Volt mondjuk tiz hold földje, ebből volt három katasz­teri őszi vetés, buza, akkor tengerit, vagy zabot vagy árpát vagy ehhez hasonlót beosztotta, aztán volt neki lucerna is külön. Igy beosztott magának az a kisparaszt, hogy mindenből legyen neki valamennyi. Viszont akinek harminchold földje volt, annak már nyilvánvaló, több mindene volt. Ötven mázsa termény vagy száz­ötven mázsa, vagy mit tudom én mennyi. . . Tizennégyedébe vagy tizenhatodába learatták, kommenciába. De utána hát mi történt. Olyan formán nézett ki, hogy télen már nem volt annyira a sok kisparasztnak olyan formába kajája, mit csinált, hát kellett neki dolgozni egy véka búzáért nem tudom mennyit. (Az állattenyésztés minden családnál egyforma súlyban volt, vagy pedig volt, aki inkább az állattartásra fektetett hangsúlyt?) Fia: Akinek több földje volt, az többet tudott tartani. (Ez mástól nem is függött, csak a földterülettől?) Most a csoportban is, akinek több órája van, több takar­mányt kap, többet tud tartani. (Olyan nem volt, aki csak takarmányt termelt, és az ál­lattartásra hagyatkozott?) Nem, ilyen nem volt sose. (A földosztás után a gazdálkodás a régi módon folyt tovább, vagy volt valami változás?) Olyan változás történt, hogy aki Íratott földet, akkor már bekövetkezett az, hogy szerződött cukorrépát, karósbabot, jó­szágot is már lehetett szerződni-, azelőtt a nagybirtokosok nem engedték a kisparasztnak, hogy szerződjön jószágot. (Hogyan tudták ezek a nagygazdák ezt megakadályozni?) Fia: Azt nem tudom. Azoknak volt a hatalom a kezükben. (Megérte ez a cukorrépatermesztés?) Több munka volt vele, de az ember pénzt kapott érte. (Hogyan osztották be a munkát a gazdaságában a családta­gok között?) Hogyan magyarázzam el? Most bejött a kapálás. Együtt mentünk kapálni. Eljött az aratás, azt is együtt csináltuk. Ami­kor a gyermekek annyira nőttek, együtt csináltunk minden mun­kát. (Es a jószág kinek volt a feladata?) Hát az enyém volt, kié lett volna? (A feleségének csak a ház körüli munkák voltak?) Dehogy, ő is jött. Nem mondom, mikor olyan szopós volt a gyerek, akkor nem. De mikor már olyanok voltak, hogy tu­dott menni, akkor már ő is jött. Nyáron kimentek a csordára

Next

/
Oldalképek
Tartalom