Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 24. évfolyam (Budapest, 1981)

KOVÁCSY TIBOR: Paraszti gazdálkodás

(Voltak neki cselédei is?) Hogyne, ott laktak... Volt neki nyolc bérese és négy kocsisa. Tizenhármat tett ki a kerülővel. 14et a gazdával. Tizenöt volt az ispánnal, az gazdálkodott. 0 csak Szálkáról lelejött, kéthetenként, hogy lenézzen. (Ezek ott laktak a birtokon?) Ott. Családdal. (Milotai emberek voltak ezek?) Hát, nem milotaiak. Ki honnét került el oda. Innen Milotárul egy család, az jóformán ott élte le az életét. Még annak van maradványa, annak az embernek. Bent van a faluban. A felesége még él. . . Összekerültek, feleségestül kikerültek oda, ebbe a Klein-tagjába. . . és azok ott laktak ebbe a tanyába. Ott nőtt fel a. . . Nem tudom, négy gyermeket neveltek fel, vagy. . . De hát volt nekijek több gyermeke, csak elhalálozgatott ugyi. . . Négy maradt meg életben. . . (A Klein-tagon kivül voltak még a Tarpayék. Azok is tartottak cselédséget?) Tartottak azok is. Egy esztendőt én is szolgáltam náluk. 28-ba. Tartott az is. Azt mondja, hogy négy kocsist tartott, egy bérest, aztán volt egy jószággondozó ember, meg aztán tartott egy kondást is, mert igy sertés nyája is volt, jó kis csoport. . . Ilyen hat-hét körüli cselédet tartott. (Jó gazda volt ő?) Hát jól gazdálkodott, csak azért szegény uraság volt. Hát amúgy nem látszott ez az uraságából, csak pénzt nem tudott fizetni ő is. Már azt a kommenciót, 12 mázsa életet, ezt tudta kiadni, a fizetség nem sok volt, öt forint volt egy hónapra. Egy cselédnek. Azaz pengő. Na jó, hát már az én életem leforgása alatt most másodszor jár már a forint! A 18-as háború előtt is forint járt! (Mikor haladtak jobban az itteni gazdaemberek?) Ezek egy helybe tapodtak. A háború előtt is, és utána is. Volt, aki egy kicsit élénkebb gazda volt, nem sok volt belőlük, három volt ilyen, akin meglátszott, hogy ez egy kicsit élénkebb gazda, mert hát a kisebb gazdáknak, a nyolc-tiz holdasoknak került, hogy hát leszegényedtek. Eladóvá tette a földjét. Három volt olyan, aki megragaszgatta. A többi csak egyhelyben topogott. Nem szaporodott az... Annyi volt a 18-as háború előtt, mint utána is. Az a három ember Barta Guszti volt, Járai Péter, most unokája él már, Járai Sándor és Járai Elek. . . Ezek vették a földet. Meg még lett Ballá Gábor is ilyen, csak az azért kevesebbet.