Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 24. évfolyam (Budapest, 1981)

KOVÁCSY TIBOR: Paraszti gazdálkodás

laki építkezni akart. A faraktár az is túlfelül esett most, ni, nem úgy mint most, hogy ide kell, Szekeresre meg Gyarmat­ra menni, hát oda ugyi elmentek egymásnak szekérrel faanya­got hozni, vagy fedélnek valót. Csak igy. Egyébként úgy nem segítették egymást itt a gazdák. ... Itt ez a rész Tiszaujlakra szállította által a terményt, há volt feleslege. Itt vetőmagot nem vásároltak. Itt a gazdák megtermelték maguknak a vető­magot. Akinek esetleg, hogy nem volt, megvette a másik gaz­dától. Mondjuk ez a gazda múlt ősszel nem vetett el őszi ár­pát, na de hát most a tavasz úgy mutatta vón, hát azt tavasz­árpát szerzett be a másik gazdátul. Es vetett tavaszárpát, hogy legyen neki egy kis árpája is. Igy szerezték be egymástul. De akinek volt felesleges terménye, vagy helybe itt megvesztegettük a szegények, akinek több volt eladó, mert volt olyan gazember is ezek közül a nagyobbak közül, hiába volt neki husz mázsa búzája eladó, elmentem hozzá, hogy vennék egy mázsa búzát, azt mondta, nincsen, mert egybe szeretné eladni. Beszállította Tiszaujlakra a húsz mázsa búzát. Ilyen is volt, atyámfia. Én meg azt elkeseredetten elfordultam, azt hazamentem, mert nincs. (Mikor Tiszaujlak a határon túlra került, mi lett itt a piac ? ) Hát itt a legközelebbi piac akkor Tiszacsekébe, volt ott egy zsidó, azt az vásárolta föl. Meg aztán alapítottak egy ter­ményfelvásárló szaküzletet is, annale a fiókja itt is volt Tisza­csécsén. Meg az a zsidó, inkább ahhoz vitték, mert az egy pár forinttal többet adott. Ez volt itt ennek a körzetnek a felvásár­lója, ez a tiszacsécsei, valahonnan fentrül, tudom is én honnan alapították ezt a fiókot. (És pénzkölcsönt honnan lehetett fölvenni?) Hát annak idejébe még a tizennyolcas fuccsig, azaz csak tizennyolcig, de nem, mert húszig, mert húszban jöttek be a csehek, addig még Tiszaujlakon volt bank. Onnét vettek fel köl­csönöket. Akinek akkor volt, az jól járt, mert azt megsemmi­sült az adóssága, odaveszett. Majd aztán a budapesti takarék­pénztár az ide le Sonkádra alakitott egy fiókot. Bankot. Úgyhogy ez a környékbeli nép azt ott vette a kölcsönt, a sonkádi fiókban. Igy igazodott. Tiszaujlakon ott volt három bank is, ilyen rész­vénytársaság bank volt, zsidóké volt. (Értékesítési szövetkezet nem volt még akkor a faluban?) Nem volt. Csak úgy tudta értékesíteni az ember, például hát az én szegény feleségem is hát mink értékesítettük a tejet, mert abba igyekeztem, mondom, hogy én két fejős tehenet fenn­tartok mindig. Tiszabecs itt a szomszéd községünk, ott volt pénz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom