Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 24. évfolyam (Budapest, 1981)

KOVÁCSY TIBOR: Paraszti gazdálkodás

Szabó Gusztáv (sz. 1900.) Milota, Kossuth u. 9. 1976. március Hát ón gazdálkodók tizenkét éves korom óta. 1900-ban születtem, tizenkét éves koromban kiment az apám Amerikába, azóta, mig a téeszbe nem kerültünk, állandóan gazdálkodtam, mióta az eszemet tudom. Az apám is itt született, gazdálkodó volt. Gazdálkodtunk a saját birtokunkba, azonkivül még közbe béreltünk is, harminchárom hold földbe gazdálkodtunk, elég jól ment, na. Egész 1952-ig. Akkor két esztendőt voltunk a csoportba. Nagy Imre programjára megint kiléptünk, akkor kint voltunk hatvanig. Hatvanba beléptünk a csoportba, megszűnt az egyéni gazdálkodásunk. (Az édesapjának mennyi földje volt?) 8 hold földje, bérelt hozzá még 35 holdat. De az apám ezerkilencszáztizenháromban kiment Amerikába, húszban jött haza a háború után. Én aztán, hogy itt voltunk ketten anyámmal. . . Majd ezerkilencszáztizennyolcban elvittek katonának. A háború ekkor. . . Gyütt a forradalom, megszűnt, akkor kerültem én haza. 1920-ban apám hazajött, 1920-ban meg is nősültem. Megnősültem, aztán gazdálkodtunk megint. A feleségem, az apám is birta. . . Nyolc holdon. . . Legelőnk is volt, azt nem számolhatjuk, mert azt nem használtuk, a jószág járta. . . (Mit termeltek azon a földön?) Búzát, árpát, kukoricát, krumplit, répát, gazdálkodtunk. (Hogy döntötték el, hogy mit termeljenek?) Hát. . . Minden esztendőn tudtuk, hogy sorba hogy jön. . . Na, ezt a földet erre szántuk, aztán jött a másik, abba meg azt. . . Megen másfajtát, hordott az ember trágyát. . . Jószágunk mindig volt, tíz darab marhánkon felül volt. . . (Az édesapja döntött?) Hát apám nem avatkozott bele már. (Addigra már öregember volt?) Nem olyan öreg volt ő, negyvenkettőbe halt meg, akkor volt 78 éves. Hát ugye addig én gazdálkodtam és ő meg engedte, nem szólt volna bele, a vásárra nem nagyon jött, nem törődött, adtunk, vagy vettünk...