Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 24. évfolyam (Budapest, 1981)

KOVÁCSY TIBOR: Paraszti gazdálkodás

Nagy Péter (sz. 1903.), Milota - 1976. Elég sok szegény ember volt. Elég sok. Úgyhogy cselédnek kellett nekijek menni, semmije nem volt. Például sertésvágás? A községnek fele sem ölt sertést. Annyira gyenge állapot volt. (Hova tudtak elmenni ezek az emberek cselédeskedni?) Hát ugyi, harmadosok voltak, meg volt itt egy úgynevezett Klein-tagja, ott cselédeskedtek, meg aztán itt a községben is. Hát nekem is volt például, állandóan volt két alkalmazottam. Mert hát magam nem birtam, negyven hold földem volt, csak kellett hozzá két ember. Harmados embereim is voltak. (Hány ember fordult meg igy magánál egy évben?) Hát. . . volt mondjuk. . . körülbelül hat ember volt. Akit aztán persze én is segítettem, amennyire csak birtam. Szerettek is engem nagyon ezek az emberek. Nagyon ragaszkodtak hozzám. (Él még közülük valaki?) Van. Például van itt egy, még fiatal ember, aki nálam gyerekkorába idejött, és tán még innen nősült meg is. Azután Csókási ^éla ez is lakott nálam két évig. (Es ezeknek évre volt kiszabva a bérük?) Évrre. (Mi járt abban az időben évi fizetésnek?) Feleség: Volt fizetésük rendesen, fel volt irva egy papírra, nem tudta elsorolni fejbül, hogy mit kér. Én úgy is voltam vele, hogy aki nekem dolgozott, én nem is sajnáltam tőle a fizetést. Például, mit mondjak magának, volt itt nekem egy komám, szegény Oroszországban maradt, itt velem szembe lakott, egy olyan szegény ember volt, az is lakott nálam egy-két évig. Hát volt néki egy kis tehene. Az anyósa neki a kis utcán lakott arra lent. A kis tehene ott volt. Mert neki nem volt egy kis nyomorult hely, ahova bekösse a tehenet. Azt mondom neki - komám volt nekem - te koma, csinálj egy kis ólat, a takarmányt minden nap viszed, látom, arra le, a kis utcára. De a koma azt mondja, mibül. Nem tudok, mibül. Dehogynem tudsz! Na, mondom, ide hallgass, gyere csak holnap el ná-