Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 24. évfolyam (Budapest, 1981)

KOVÁCSY TIBOR: Paraszti gazdálkodás

lünk, és - volt Becsen egy nagy falerakat, Hartmann József volt a gazdája, - na mondom, gyere csak reggel, elmegyünk Hartmannál. Hozunk neked cementet, amennyi kell. Mennyi cément kell? Vagy hat mázsa. Rendben van, megyünk cémenter. Hát fa honnan lesz? Hallod, van nekem ennyi fám, ott az udvaron, hogy a pocok eszén megfele belőle. Gyere csak, mondom, aztán válogassuk ki a gerendát, szarufát, mindent, ami neked kell, átvisszük, azt megcsinálod. Akkor évben meg is csinálta, de azt mondja, hogy fizetem én azt neked meg? Hogy fizeted? Ledolgozod, koma. Igaz, jött is, nagyon derék ember volt, jött is nekem dolgozni állandóan, amikor nekem kaszás kellett vagy gyűjteni vagy hordani, mindig jött. Na ősszel, mikor befejeződött az a gazdasági munka, na mondom, koma, minden este itt volt nálunk - na mondom, most már számoljunk el. Jaj, azt mondja, hogy számoljunk? Jó lesz az, koma? Már akkor az istálló kész volt. Hát kérem, elszámoltunk, én tartoztam neki. Na, mondom, látod, ha rá nem veszlek, neked még ma sincs istállód, és hordhatod a takarmányt mindig a kis tehenednek a kisutcára. Hát ilyeneket csináltam. (És ki tartotta számon, hogy ő mennyit dolgozott?) O is jegyezgette, én is jegyezgettem. Úgy is voltunk, hogy énbennem nem kételkedett. Se én őbenne. Nagyon jóravaló ember volt. (Ez az egész faluban így volt., hogy az emberek egymással ilyen szoros segítségadási kapcsolatban voltak?) Segítettek az emberek. Nem azt mondom, hogy mindegyik, mert többfajta ember van. (A falu mekkora része volt a földtelen ember?) Hát a fele nem volt egészen annyira szegény, hogy ne lett volna semmi. Ilyen kisebb gazdák voltak, akinek volt két-három hold, meg hat hold. Vagy tiz hold is. Ilyen emberek is voltak. (Egy ötholdas már meg tudott élni a sajátjából?) Meg, hogyha rendesen beosztotta, és nem a korcsmába hordta, megélt belőle. Feleség: Akkor még nem voltak ezek a nagy ivászatok, valahogy egészségesebbek voltak az emberek. De máma itt látom, hát hiszen örülök neki, hogy az általánosságnak sokkal jobb, mint az a világ. Örülök neki, örültem annak, aki boldogult. De áztat látom bajnak, hogy nagyon sok ember, amit keres a korcsmába hordja. A pályinka nagyon sok családi háborúságot csinál. (Hány tiz-húsz holdas ember volt, akire már azt lehet mondani, hogy olyan jó gazdaságot vitt?)