Forrai Ibolya szerk: Néprajzi Közlemények 23. évfolyam (Budapest)

CSELÉDSORSOK, CSELÉDUTAK - Cselédsorsok, cselédutak - A második nemzedék

alkalommal azonban megjártam, a vékony misekönyv helyett a vastagot vittem ki az oltárra. A plébános úr a mise kezdetén azonnal észrevette a cserét, s ott, az oltár előtt megfordulva, akkorát csapott a fejemre a nagy könyvvel, hogy majdnem lesüllyedtem az oltár előtt a föld alá. Ha erre gondolok, még most is érzem ezt a csapást . Az ötödik osztályt Nagycenken folytattam, a hatodikat pedig Hegykőn fejeztem be. A Rongyos-majorból hosszú utat, kb. három kilométert tettem meg, mig eljuthattam az iskolába. Télen kaptunk egy fedett szekeret, melyre padokat szereltek fel, igy mentünk az elég nagy távolságra fekvő iskolába. Még Nagycenken laktunk, amikor áprilistól kezdve kososgyerek lettem, amikor az lett a feladatom, hogy egy társammal együtt a kosokat egy külön legelőn legeltettük. Kb. húsz darab volt az állományom, s a hársfa-sor környékére hajtottuk ki a kosokat. Sokszor élveztem, mikor a kosok egymás ellen mentek. A fejüket összetették, sőt sokszor fejjel messziről egymásnak futottak, a szarvuk ilyenkor hatalmasat csattant. Ilyenkor azt mondtuk: kosulnak az állataink. A kosok ő

rz

óse október végéig tartott, s ezért a munkáért havonként 50 kg búzát és 50 kg roszot fizettek. Örültem ennek is, legalább a kenyeremet megkerestem. Addig, mig a kosok mellett tevékenykedtem, soha sem mentem haza aludni, hanem a juhodában aludtam, Jóska öcsémmel együtt. A gerendára felszegezett ágyon pihentük ki a napi fáradalmakat. Reggel korán, már négy órakor keltettek bennünk a juhászok, de nekünk nem kellett etetni, ez a felnőttek feladata volt. Mig ők ellátták az állataikat, azalatt mi hazamentünk megreggelizni. A juhászok az etetésen kivül ellenőrizték a juhok lábait, lefaragták a körmeiket, amelyiknél pedig p állást tapasztaltak, azt a juhászbottal megfogták, majd gáliccal behintették, azt mondták: lekezeltük . Amelyik kezelésre szorult, azt a juhászok az erre a célra készitett un. juhászbottal fogták meg a kiszemelt juhot. A bot kampóját hátulról beleakasztották a juh lábába, s a juh nem tudott tovább menni. Még a legnagyobb nyáj közepéből is ki tudták választani vagy kiemelni azt, amelyiket akarták. A juhászbot és részei: 1. Kampó: rendszerint puhafából, leggyakrabban hársfából készitették, s ezt a bot nyeléhez két facsavarral erősítették oda. A végét kifaragták: vagy egy kosfejet, vagy kigyófejet készitették rá.