Forrai Ibolya szerk: Néprajzi Közlemények 23. évfolyam (Budapest)
CSELÉDSORSOK, CSELÉDUTAK - Két nagybirtok helyzetéről (a büki és a tormáspusztai uradalom) - A tormáspusztai uradalom - A kastély épülete a századforduló idején
szi vetés és a takarmányhordás közé és az őszi munkák kezdete elé eső időszakokban. Az alagcsövezés az egész területen jól sikerült. E munkálatok előtt ebben a részben őszit nem lehetett vetni, mert télen át a nedvesség miatt kiveszett, tavaszit pedig azért nem, mert lehetetlenséggel volt határos az illető területre rámenni idejében. Tavaszit legfeljebb csak minden ötödik esztendőben lehetett ide vetni. Az alagcsövezés elvégzése után az illető táblákat úgy az ősziek, mint a tavasziak alá akadálytalanul használhatták. A gazdaság épületei nyilt udvarrendszerben elhelyezett fő- és fiókmajort képeztek, amelyek egymáshoz közel, a birtoktest északi felének középpontjában, közvetlenül a vasúti megállóhely mellett feküdtek. A főmajor déli oldalán elterülő park előtt, a majorudvartól kerítés által elzárt kis díszkertben feküdt a kastályszerü úrilak, amely elhelyezésénél fogva az egész majort uralta. A kastély épülete a századforduló idején A főmajorban a következő épületek csoportosultak: tanítói lakás, öt cselédlakás és istálló, közös fedél alatt, lóistálló, igás-ököristálló, veszteglőistálló, magtárépület, két sertésól és baromfi-ól, valamint jégverem. A főmajor balszárnyán terült el a konyha - és a gyümölcsöskert, benne kertészlakás, két üvegház, méhház, - nem messze a kerttől állott a magtárépület, két tengerigóré és a lábaspajta, a száraztakarmány tárolására. A főmajortól 200-300 lépésnyire feküdt a fiókmajor, amelyet Bauer Ferenc idejében azért létesítettek, hogy a cselédség ne zsúfolódjon egy helyre, hogy a ragályos betegség esetén a szükséges elkülönítést könnyen elvégezhessék. Itt, a mellékmajorban volt található a két cselédlakás, a juhakol, sertésólak. A legelőn egy nyári akol épült. Az egész birtokon, a majorokban és a földeken, a mezőn elosztva tizenkettő állott a cselédség és az állatok rendelkezésére. A gazdasági épületeken kivül meg kell említeni még a kápolnát, amely az urasági kastély előtt elterülő parkban épült E kápolna épitésének célját és építésének idejét a torony falában elhelyezett tábla örökíti meg a következő szöveggel és elhelyezéssel:
