Forrai Ibolya szerk: Néprajzi Közlemények 23. évfolyam (Budapest)

CSELÉDSORSOK, CSELÉDUTAK - Két nagybirtok helyzetéről (a büki és a tormáspusztai uradalom) - A tormáspusztai uradalom - A kastély épülete a századforduló idején

ISTEN DICSŐSÉGÉRE A TORMÁS ÁJTATOS NÉPÉNEK VALLÁSI ÉPÜLÉSÉRE ALAPÍTOTTA BAUER FERENCZ ÉS NEJE MÁRIA 1868. A hatalmas gesztenyefákkal körülvett kápolnának csak a körvonalai látszanak. A kápolnába vezető utat is gesztenyefák szegélyezik. A major összes épülete tartós, tűzbiztos anyagból készült. Ezek nagyrészét a birtokos, Bauer Ottó és atyja, Bauer Ferenc idejében jelentősen átalakították. A falakat magasabbra emelték, a szalmafedelet cseréptetővel cserélték ki, a cselédlakások mindegyikében, ennek ellenére a cselédcsaládok közös konyhán éltek, csak az 1899-ben épitett cselédlakban lehetett külön konyhás lakást találni. Az állatok között fokozott figyelmet érdemeltek a lovak, a szarvasmarhák és a juhok. A sertéseket csak a házi szükséglet kielégítésére tartották. A gazdálkodásban a főszerepet az ökrök és a lovak képviselték. A gazdaságban 51 pár fogat - ló- és ökörfogat összesen - állott rendelkezésre, ami annyit jelentett, hogy 18 kat. holdra jutott egy pár fogat. Ez már abban az időben sem felelt meg a belterjes gazdálkodás feltételeinek, amely azonban abból adódott, hogy az egész cukorrépatermelést kisvasúton szállították át a gazdaságtól 7 km-re fekvő büki cukorgyárba. A kisvasút jelenléte feleslegessé tette a nagyobb számú fogat tartását. A gazdaság ló- és tehénállománya kiváló egyedekből állott, amelyet az is bizonyított, hogy a tejtermelés átlaga felülhaladta a négyezer litert. A tormási gazdaság az állati erő mellett nagyszámú emberi munkaerőt is vett igénybe, melyek részint állandóan alkalmazottakból, részint ideiglenes munkásokból állottak. Az állandóan leszerződött cselédek járandóságába, konvenciójába tartozott a lakás. Az itteni konvenció szinte pontról-pontra megegyezett a büki cselédek konvenciójával. Bauer Ottó uraság idejében a cselédek a konvención felül itt, Tormáspusztán mellékes juttatásban is részesültek, melyek a korabeli írások szerint lelkiismeretes munkára serkentették a cselédeket. Pl. a csikók gondozása után vagy egy-egy eladott állat után 1-10 korona jutalmat kaphattak. Karácsonyi ajándékban is részesültek, mely cselédenként 10 koronát, ostoroslegényként pedig 4 koronát tett ki.