Forrai Ibolya szerk: Néprajzi Közlemények 23. évfolyam (Budapest)

CSELÉDSORSOK, CSELÉDUTAK - Cselédsorsok, cselédutak - A harmadik nemzedék - Az apa nélkül maradt család

helyezkedtek el. A két csapat között kijelöltem a "cél"-t, mely rendszerint egy fa volt, az ütőktől 20-30 méternyi távol­ságra. Ezután kezdődött a játék. Az ütők első embere jobb kezében tartott ütővel a bal kezével maga előtt feldobott labdát úgy igyekezett megütni, hogy az minél messzebbre kerüljön a kapók irányába, akiknek az elütött labdát el kellett kapni. A sikeres ütés után az ütést végrehajtónak a célba kellett szalad­ni, az ütőt pedig eldobni. A szaladás közben az elkapott labdá­val az elkapás helyéről kellett megdobni a célba futót. Ha az első ütés nem sikerült, még kétszer megkisérelhette az ütést. A kidobása esetén a játékból kiesett, a sikeres befutás után azonban továbbra is játékban maradt, de csak akkor üthetett újból, ha ismételten rákerült a sor. Ha valaki háromszori ismétlés után sem tudta elütni a labdát, az is kiesett a játékból. A csoportok akkor cseréltek helyet, amikor az ütők valamennyi tagja kiesett a játékból. A patázás szintén csapatjáték. - Eszközei: a jég­korongjáték ütőjéhez hasonló, a természetben (bokrokból kivá­gott) található vagy mesterségesen készitett (kifűrészelt) bot és egy labda. A csapatok megosztását pénzfeldobással választották, mint az ütős játéknál. A csapatok számát nem korlátozták. A játék szabálya: a labda az ütés után csak a földön gurulhatott, a levegőbe emelni tilos. A csapatok egymással szemben álltak fel. A kezdést szintén pénzfeldobással döntötték el. A cél az volt, a megütött labdát az ellenfél mellett úgy ütni el, hogy az ne érhessen a labdához. Ha ez sikerrel járt, az a játékos kiesett a játékból. Az ellenfél a hozzákerült labdát hasonlóképpen igyekezett a szem­ben álló mellett elütni. Két azonos csapattag össze is játszhatott, és igy próbálkozott a labda elütésével. Az a csapat lett a győztes, amelyiknek valamelyik tag­ja legutolsónak maradt állva, vagyis mellette nem tudták elütni a labdát. (Hasonlitott ez a játék a " t a p 1 ó z á s " -hoz. ) A karikaütés is a csapatjátékok közé tartozott. Esz­közei: egy kétujjnyi széles, kb. 20 cm átmérőjű fakarika, s a patázáshoz hasonló ütő. A csapatok szétválasztását az előző játékokhoz hasonló­an pénzfeldobással eszközölték. A játék helye: tér, nagyobb udvar, melyeknek sima a talaja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom