Forrai Ibolya szerk: Néprajzi Közlemények 23. évfolyam (Budapest)

CSELÉDSORSOK, CSELÉDUTAK - Cselédsorsok, cselédutak - A harmadik nemzedék - Az apa nélkül maradt család

tünk beosztását 6 látta el. Nővérem nyugodtan mehetett munkába, még akkor is, amikor gyermekei születtek, mert édesanyám őket is gondozta. Nővéreim is dolgoztak a gazdaságban, napszámosi munkakörben. A háborús években még az állatok mellett is kellett dolgozniok: ökrökkel szántottak, trágyát hordtak, mert kevés volt a férfi. De rájuk maradt a trágyaterités, az őszi betakarítás, a gabonahordás és cséplés munkája is. A nők a háború után sem maradtak tétlenül, kora tavasztól a hó leeséséig találtak bőven munkát. Édesanyámnak a saját háztartási munkái mellett arra is maradt ereje, hogy az intézőéknél a nagymosást, a hetenkénti takarítást elvégezte. Minden lehetőséget kihasznált, hogy az apa nélkül maradt család semmiben sem szenvedjen hiányt. Még a mezei munka elvégzésére is jutott ideje. Nővérem kicsi gyermekeit cipelte ki a hátán vagy a hátára kötött kosárban a kapálandó földre, ahol az út szélére vagy az árokpartra elhelyezte őket. Itt a gyermekek eljátszadoztak vagy, ha a játszadozásban elfáradtak, elaludtak. Ennek örült a legjobban, mert nyugodtan dolgozhatott ezen idő alatt, de a szeme a munkája közben mindig rajtuk nyugodott. Igaz, korán megismerkedtem a komoly munkával, de apám halála előtt jutott időm a játékra is. Nem lettem volna igazi gyerek, hogyha a játékot nem szerettem volna. Legjobban kedveltük a labdajátékokat. Gumilabdához csak nagyon ritkán jutottunk, de szőrből magunk is készítettünk. Az állatok testéről levakart szőrt benedvesítettük, igy jobban összeállott, majd spárgával hálószerűén összefontuk. Az ütős játékhoz kellett egy labda, egy lapos (három ujjnyi széles) vagy hengeres ütő, melynek hossza kb. 80-100 cm. - A gyerkeket két csapatra osztottuk, csapatonként 3-5 vagy több fő is lehetett. A csapatokat választással alakítottuk ki, úgy, hogy a két kijelölt kapitány egy pénzdarab feldobásával döntötte el, ki kerül hozzá. Egy kapitány volt a sima , a másik a betű , amelyik oldalára esett le a pénz, az a kapitány választott először, utána a másik, a következő fordulóban a másodiknak választó jelölhette meg a maga emberét először, és igy tovább, mindig váltogatták az elsőnek választót. A csapatok megalakulása után egyik lett az ütő , a másik a kapó . Ezeket is a pénz feldobásával döntötték el. A döntés megtörténtével a csapatok elfoglalták helyüket a téren. A tér egyik oldalára állt fel az ütők tábora, tőlük pedig 20-60 méter közötti távolságban elszórva a kapók