Forrai Ibolya szerk: Néprajzi Közlemények 22. évfolyam (Budapest, 1979)
a szüretet tetük a németin 9-ikén, let 250 liter bor, a homokon semi; a pincsét, borházsat csináltatam 1909-ik évbe, sok bajom vót vele, minden munkáján ot kelet leni, mer napszámra csinálták, belekerült a magam munkáján kivel 225 forintba. Október is igen jól fojtata nevelő idővel, a jókori vetések nagyon megsárgultak. November is nagyon jó idővel kezste, lehetet szántani 21-ikig, ekor elfagyot, de azért jó idő vót. Decsember 2-ikán lehetet szántani, a főd fagya kiment, sár let, mer eső vót; ez a hónap engedelmes, ködös, vót sár, lehetet ásni, forditani; karácsonyba is eset az eső, sáros vót végig és jó idő. 1910-ik esztendő kitűnő jó idővel kezste, sár vót, de tavaszi időnek oda ilet vóna. 2-ikán let egy kis fagy, de hideg nem vót. vizskereszt is ködös, sáros vót; vincse ködös, eset a hó; ez a hónap nem vót hideg, vót sár; a ganaj hordásai se halatunk. Február még tavasziasaban kezste, méhek, apró bogarak ugy jártak, mint tavaszkor; vót eső, sár, a vetést kezstem 28-ikán. Márcsius elég száraz vót, végig lehetet ganajt hordani. Április hivesen kezste és fojtata 18-ikáig. a vetések elég szépek vótak, csakhogy a hideg viszatartota; 18-iktul jobra fordult, a kukoricsát 18-ikán kezstük vetni jó munkába, csak a laposak igen lóherések vótak, erős vót szántani. Május igen jó idővel kezste és fojtata, Csak a szőlő most kevésre, nehezen fákat, kevés termései, sok részi ki se fákat, mer az 1909-ik esztendő nagyon megrongálta. Május elejire a gabona kötésig ért, a fejét hanta a buzsa is, ki mijén fődbe ment; a jó fődbe térgyig, fél lábszárig ért, a jó idő ugy kinevelte; a gabona ember magasságig ért, a buzsa hónaljig, sok részi meg is kavarodot; az árpa vetések is májusba fejlődtek ki, mer a szárazsba nem tudót kikélni, egy 140 literes hordó borér atak 42 forintot, az árpa vetések nagyon roszul nézstek ki, csudálatos, vót eső elég és jó nevelő idő, még is az árpa sok részi a fejét se tuta kiháni, ritka vót; a bökönyösök se értek sémit; a zsabot az öböj megütöte, a bökönyt a penyész meglepte, nem boldogultak sémire; a lóherék igen gazsdagok vótak. Junius beköszönt jó nevelő idővel, vót eső elég, nem tutunk jó takarmányt csinálni. a sok esőbe nem is vót köszönet, mer a szőlőt a penyész megete, ami ke^és vót, az is kiment sémire. 17-ikén is nagy esés vót, nem vót bene köszönet, mer a fél határtul befelé sok kárt tet a jég az árpába, dinyét, tököt, babot, ahol az ereje ment, végleg elvágta; a kukoricsát is nagyon öszetörte. a takarást kezstük 28-ikán, ^gen jól telt a kereszt, B-G-Á-kereszt. Junius elég nedvesen kezste, de azért tudtunk a bökönybü jó takarmányt csinálni, a takarást se hátrálta igen, mer jobadán mindég vasárnap eset, és utána mindég hivesek vótak.