Forrai Ibolya szerk: Néprajzi Közlemények 22. évfolyam (Budapest, 1979)

20-ikán vót jó eső, megázot a főd jól, csak hogy utána igen melegre fordult, ami ártót, ez a hónap maradhatot, nem vót hiány esőbül, ha sok nem vót is. Augusztus elején vót egy kis eső, de utána igen melegre fordult, aki inkáb fogyasztott, mint nevelt, a géplésre vót a jó idő, let 150 mázsa 49 kila élet. ez a hónap száraz vót végig. Szeptember esősen kezste és fojtata 9-ikéig, inen jó időre fordult, vót eső, vót jó idő, de vetni nem mertünk, mer sok eger vót. a pedig nagyon jó munka vót, a szüretet megtetük 30-ikán, let 300 liter bor. Októberbe már vetetünk vóna, de 5-ike viradóra esőre fordult, nem mertünk vetni, mer igen sok eger vót, némejek vetetek, nem is vót bene köszönet, mer az egér nagyon megpocsékolta, mer szépen kiköt, én keztem a vetést október 11-ikén, végeztem 19-ikén; még ekor se vót késő, mer jó idő járt, két hétre kiköt, lehetet a dologal haladni, az idö nem hátrált. November már esősen kezste, vót eső elég, nem lehetet a*dologal haladni; a szőlőt is nehezsen tutuk befedni, mer mindég eset, lágy vót, de azér 5-ikén befetük jó lágyba; az ég is minden szentek estéjén nagyon zsengét, vilámlot, vót eső elég. Márton havas esővel köszönt be, sok esései, ez a hónap nagyon esős vót kevés fagyai. Decsember is esősen kezste és fojtata esősen, kevés fagyai; a hó is leeset 29-ikén, de a főd nem vót fagyos, lehetet szántani, barom vásár nem vót, mer a száj-lábfájás nagyon fellépet, mindenfele be vótak a köségek zsárva; a hus is nagyon drága vót, mer nem tutak a mészárosok vágóho jutni, a külső falu legtováb szabad vót, onan vetek marhát, sertést. 1911-ik esztendő is egy kis szélei kezste, de azért nem vót hideg, olvat is, sár vót. 13-ikátul vót egy kis fagy, hogy ganajt lehetet hordani, de már 19-ik-20-ikán ojan jó tavaszi idő vót, akár májusba, csak végre fagyot meg egy kicsit, hogy megbirta a szekeret; vizskereszt is. sár vót, vincse borús, ködös vót, vót sár. a marhának nagy ára vót, mer be vótak a köségek zsárva, nem vót vásár se marhára, se sertésre, csak külső bocs vót szabad, ide jártak ki miskócsrul a mészárosok, tul árát aták ugy a marhának, mint a sertésnek, kilojáér 72-75 krajcsárt atak, a magló sertés is igen drága vót, kiér atak mászor 20 forintot, mos atak érte 50-60 forint, vót száraz sertés 70-80 forintos is. ez a hónap 16-ikáig tavaszias vót, nem vót hideg, lehetet szántani, csakhogy sáros és lágy vót. 16-ikátul megfagyot, lehetet ganajt hordani, de azért nem vót hideg, mer a méhek is jártak. 28-ikátul let ojan hideg, hogy elsejére a hernád is átált, adig nem vót jég. Február elég hidegei kezste és fojtata 18-ikáig ojan hidegei, hogy az ember nem kivánkozsot kivel dógozsni. 18-ikán egész tavaszi idő vót, ugy hogy ami kis hó vót, elment; a főd fagya is kiment, mer a szél mindég fut,