Forrai Ibolya szerk: Néprajzi Közlemények 22. évfolyam (Budapest, 1979)

szönt be és fojtata jó nedvesen, a főd is meg vót ázsva, 75-80 csen— tire. 20-ika körül fagyot el és nem vót hideg karácsonyra, kará­csonyra olvat, de nem vót hideg, vót egy kis hó is. 1906-ik év beköszönt rendes hidegei, vót egy kis hó is, 6-ikán vizskeresztkor meggyengült, vót egy kis esés is, dara és egy kis köd esővel, és utána igen jó idők jártak, nem vót hideg, szem pál napján is hideg vót, eset a hó, vincse napján is borút, eset a hó egy keveset; ez a hónap rendes hidegei fojt, vót jó szán­ka ut, lehetet ganajt hordani a jó vasalt lovon. Február is rendes hidegei kezste, boldogaszony napján borús szeles vót és fojtata egyenlőn, az utója sáros vót. Márcsius igen jó idővel kezste. a szántást kezstük 9-ikén igen jó munkába, 13-ikán esőre fordult, kevésre lehetet halaöi,'. 10-ikén is ojan nagy szemű hó eset, mint egy tojás, nem lehetet haladni a szántásai, az árpának az utóját vetetem 30-ikán, azt is lágyba, fagyba, mer a márcsius utója hi­deg, fagyos vót. Április 1-én maradhatot az idő, de másodikán ke­gyetlen hideg vót és igen rosz idő ez a hónap száraz szeles vót végig, nem vót nevelő idő, de mezső a legelőn igen jó vót minden­fele. Május szárazon köszönt be. a tavaszit elvetetük lágyba, fê­lure, nem tudót kikélni, mer nem vót eső, ojan melegek jártak, mint kánikulába, a mi kiköt is igen sárga vót, kivált a ganajos főd­be. 12-ikén kezsdet egy kis eső esni, az is csak pásztátonkint, it nálunk nem vót semi se. 13-ikán vót egy kicsi, az utója már jobra fordut, az árpák ekor kőtek ki, azután megint csak abamarat, nem vót hozsá bizsodalom semi. Junius 8-ikán nézstem, nagyon meg­hűltem tüle, hogy ojan roszul mutatót. 28-ikán újfent megnézstem, belecsudálkozstam, hogy soha szeb fejű árpát nem látam, ugy ki­fejlődőt. Junius már nevelőb vót végig, a kukoricsák igen szépen kifejlőtek, 18-ikán a legjob vót tőteni. a takarást kezstük 29-ikén. Julius elég jó idővel kezste, esősen és fojtata jó nevelő idővel, a kukoricsák igen szépen megcsözstek a sok esős időbe, maradható­sak vótak, máskor se vót szeb; bab is vót elég. Augusztus már melegen és szárazson kezste és fojtata végig. Szeptember is szá­razson kezste és fojtata 12-ikéig, 12-ikénél kezsde esni, let eső elég, a szőlő is korán kifejlődőt és jó vót; a sok eső miá megkelet szedni 24-ikén, mer nagyon megrothat, kiment vóna sémire, de a hideg is előálot 25-ikén, ugy hogy kiseb vizsek befagytak, egy 140 literes hordó mustér atak 25 forintot, let az egész 5 hordóval ki­forva, a homokon is let vagy 60 liter. Október már nyájasab vót, jó idők jártak, a vetést kezstük 1-én, végezstük 12-ikén, a gabonát jó munkába, a vizsitálás is október 19-ikén kerül, Józsi fiam is ekor marat be, de Szabó Gézsa főhadnagy közsbejártával, meg az

Next

/
Oldalképek
Tartalom