Forrai Ibolya szerk: Néprajzi Közlemények 22. évfolyam (Budapest, 1979)

botlott. Hát aszonygya, hát ha menyecskét nem, kérjen egy lányt. Mondom, de kit kérjek? Hát akit akar. Mondom, maga eljönne e? Aszonygya én el. Mondom, nézze, beszéjje meg a szüleivel, ez vót vasárnap, délkor, s délután kétórakor jövök fel, a kapujokba vót egy ülőpad, s délután kétórakor legyen ott kin, s mongya meg, hogy mi a szüleinek a véleménye, akkor este eljövök. Jó. Hát délután kétórakor megyek is fel, hát kint ül a kapuba. Na, mondom, mit montak a szülei? Aszt monygya, aszt monták, hogy szivesen lássuk, aszmonta édesapám, a Bálint megér egy legént. Na jól van! Este odamegyek. Ott vót két legény, vizitbe. Én ezek előtt a legények előtt kikértem a lányt. Aszonta apósom, ne mit szólsz leán? Aszmonta, én Bálinthoz elmegyek. Na aszonygya, aggy kezet. Akkor a legények felkeltek, és elbúcsúztak s elmentek. Hát, megesküttünk, polgárilag. vót, hogy egyházilag is az elválást meginditom, s akkor egyházilag is megesküszünk. Be is attam egyházilag az elválást, a gyulafehérvári püspöki szentszéknek fele tanácscsa határozott az elváláson, a fele pedig ellentmondott. Feltették az iratokat Temesvárra az érsekséghez, ott az érsekségnél kérem, egyhangúlag kimonták az elvállást. Ott a papi ügyész hivatalból megfellebbezte. Hát igy került osztán fel a pápához. Osztán a pápánál monták ki az elválást. Tehát igy osztán sikerült megesküdni. Akkor gondolkoztam, mos már meg kell élni, fődem annyi nincs, négyen vagyunk testvérek, apámnak hat hód birtoka va^n, hát kérem, egy és fél hód birtok jut eggyiknek, hát ebből megélni nem lehet. Hát ugy gondoltam, hogy veszek egy cséplőgépet. Vettem egy cséplőgépet, de nem vót annyi pénzem, hogy én aszt kifizessem mind, hanem eggy előre Hompot Györggyel társultam. Jó négy ló kellett bele, és én is vettem két lovat, Hompot György is két lovat, és igy a cséplőgéppel dolgoztunk. Jól kerestem. Eccer azt monta a Csiki Bálint, egy korcsmáros, hogy Bálint! Hát mit nyüzölsz magad társsal, vácsd meg eszt a cséplőgépet. Mondom hát én megváltanám Csiki ur, de nincsen annyi pénzem. Aszonygya, én adok pénzt neked. Adott tizennégyezer lejt, s megváltottam a gépet. Igy osztán a géppel dolgoztunk. Hát, a rekvirálás megszűnt, ugy, hogy mán a csendőrségnek nem vót kötelező terményt adni le a gépeseknek. Tehát a jegyző leküdött eggy beadási ivet, hogy három mázsa rozsot szógáltassak be a csendőrségnek. Nem szolgáltattam be, me

j igy gondoltam, hogy nem jár. A rekvirálás megszűnt, hát a cséplőszezon lejárt, felmegyek a piacra s hát hivat fel a jegyző. Ott vót a járási őrmester. Aszmonygya a jegyző, hogy nézze! Maga mért nem akar a csendörségnek beszolgáltatni gabonát? Ott vót még három, - aki nem szógáltatott be. Négyen voltunk oda hivatva. Mondom, kérem a rekvirálás megszűnt s nem jár. Aszmonygya