Forrai Ibolya szerk: Néprajzi Közlemények 22. évfolyam (Budapest, 1979)

be nagy árvizs vót, szen Mihájnap után jöt a viz, a lovászok a ge­renda szögre szorultak, hazsa jővén a gajag erén már nagy uszta­lásal lehetet átjöni; Homoju Pál nevezet ifiju a lováról lemarat, ugyanot halálát lelte. Urbáliom szerint az Almási Lászlóé vót a mi födünk, de a nemes urak bemonták orbáliom fődnek, a háztul egy sor taksát Pestre kelet vini fuerba szekerei: vajat, tojást, kapant, mébül, Borbul 3 rész dézsmába. 1809-be ment férhez a nagyob néném Bényei Andrásho. szen Mihály napig közstünk lévén, ekor meg fogták katonának, más­fél évig katonáskodot. én mint Gyermek oj félénk lévén, más se­gicségével boldogitotuk magunkat. Ugyan ebe az évbe a negyedik fancsia háború elő alván a császár felülést parancsolt a nemes uraknak, a mejet is tejesitvén komarom alá gyűltek lágerba, Fan­csia Magyarország nagyob részén keresztül tört győr alá, it a hadi seregek ugy a nemesek megütköztek vele, de a szerencse a fancsi­áknak szolgált; e meg lévén békeségre lépvén temérdek kára vala német császárnak; a nemeség ugyan ebe az évbe széjel oszlót, ki­ki a maga hejére. 1810 Háború után a bankó felette megszaporodott ugy hogy százforintos ökröt lehetet találni, egy hizsot ludér 25 forintot; ebe az évbe vótam ujhejbe szekerén Nagy Józsefei az édesanyám foja­modásával Bényei iránt és még ekor tötés sehol nem vót, a Szilvás majornál kezsték kisé Csinálni. 1811- be a Szerfelet megszaporodot bankó meg let ötödölve, amej is Marcia 1-3-15-ikén ország szerte ki let hirdetve; ugyan ebe az évbe a Marhának nagy dögi vót, ugy gödörre hányták, szent Já­nos naptul szenmiháj napig sok Marha el hulot, kevés kerülte el a Betegséget, a Mijenk is egy jó ökör meg döglöt. más is a beteg­ségbe el romlót, egy vén tehén, egy elő hasú üsző a bornyát elve­tette, szent Márton nap után való vásárba az egy ökröt és a vén te­henet el kelet adni, hogy járó marhát szerezshessünk. a ketőt el­atuk 70 forintér, vet a bátyám két kis szenyes ökröt 82 forintér, de mivel csak 70 forint vót, mástul kért 12 forintot, de azt meg kelet adni. kevés idő múlva egy südöt hizslaltunk, azt atuk el 12 forin­tér, igy atuk meg. ebe az 1812-ik évre se tehenet nem fejtünk, se disznót nem öltünk, nyomorúságos esztendő vót ránk nézsve. 1812- be szántás után elatuk azt az ökröt-ugyancsak 82 fo­rintér, s vet belőle 63 forintér. egész nyáron meg hizslaltam, Lu­kácskor a vásárba mészárosok vetek meg. 63 forintér vet a bá­tyám belőle csifra két tinót, igy kaptunk eléb-eléb job marhára. 1813- ba már 15 esztendős vótam. minden termés bőven vót: Buzsa, Gabona kereszt kicsirázsot a sok eséstől. Augusztus 26-ikán szép napfényes idő vót, a kereszteket széjel rakni, szá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom