Forrai Ibolya szerk: Néprajzi Közlemények 22. évfolyam (Budapest, 1979)

ember élet óta viszaemlékezésig nem vót, a nagy hidegbe ugy a hideg, mint a farkasok az emberekbe nagy károkat okozsot, sok ember megfagyot, a farkasok is sok embert ősze vagy szétmarcsongot és utójáig ojan hideg, szeles vót, hogy az ember nem álta kivel a hideget, se trágyát nem tutunk hordani, mer nagyon sima vót, szóval elég erős tél vót. Márcsius is ugyan igy kezste kegyetlen szélei, aminek a let a kimertetele, hogy a vasúti forgalmat megálitotta, ami it nálunk ekoráig nem fordult elő, csak másfele; nagyon kemény hidegek jártak, fojtata végig, nem lehetet sémit a határba dógozsni, a Buzsákat is nagyon megrongálta, kifagyot, nagyon roszul nézstek ki, nem vót hozsá remény, mer nem vót rajta hó, a sél elhorta rula. Április is nem vót kedvezső, nem jó vót vetni, a főd is kemény vót, a viz is laposakat nagyon megnyomta, kemény vót, de azért 10-ike körül nagy nehezsen meglehetet munkálni, hogy nemkelet megszántani, belement a garét. én is 10-ikén garétozstam el az árpát jó munkába; a ganajt is ekor hortuk ki, csakhogy én egész télen beteg vótam, mindég az orvost jártam, három is kezselt, mégse tutak hejrehozsni, anyira el vótam gengülve, nem tudtam sémit csinálni, keltem-fekütem, nem is tutam gazsdálkodni, pedig igen kelet vóna; nem tutam a határba se kimeni széjel nézsni, hogy kéne csinálni valamit, csak mástul halotam, hogy van a határ, nem marat buzsa semi, átlag kifagyot, ki-mivel tuta, vetete be. Buza aratás nem vót, az enyim is 8 hold fagyot ki, mind ki kelet szántani, bevetetük kukoricsával, Árpával, zsabal, kölesei; szóval buza termésünk nem vót semi, vetni való se. igen rosz idő gyöt ránk, az idő is nagyon mostoha vót, még szent györgy napkor is fagyot, de nem csak könyen, vót három ujnyi fagya a fődnek és nagyon hidegek jártak, az árpa vetés is ekor ment javába, a buza hejére kukoricsát nem mertük vetni, a fáknak se vót semi mozsdulata a fakadásra. Buzáér atak 23 pengőt, az árpáér 27, a zsabér 26, a Bökönyér 35-40 pengő vagy töb, még se lehetet kapni, kukoricsáér 30 pengő meg töb. Májust se lehetet primának mondani, hol fagyot, hol meleg vót, a fák is ekor kezstek fakadni aki meg nem fagyot; elég gazsdagon mutatót szőlő és egyéb, az ára 19 pengőér is kőt, az árpa 22, kukoricsa 25 pengő, mer amerikábul sokat szálitotak, meg az idő is elég jó vót, ojan szép vót a tavaszi vetés, hogy máskor se vót ojan árpa, zsab, a kapás vetemény is nagyon szép vót. Junius már gazsdagaban indult, ekor mutata meg a nagy hideg, hogy mit tet, kevés szilvafa marat, kifagyot, kifakat, viritot és elszárat, ojan ártalmas idő vót; Buzsának nem termet semi, nemcsak it, hanem vagy 7 vármegyébe átlag kifagyot; a földmives ember nagy szükségbe jutót, nem vót mibül pézs fogni, a szükséget fedezsni; sok károkat tet az esés, mer néhol meg felhőszaka-