Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 21. évfolyam (Budapest, 1977)
A szerkesztő előszava
TÁJÉKOZTATÓ A KÖTET TARTALMÁRÓL A paraszti gazdálkodás, amely az életmód egészét meghatározza, szaktudományunk egyik fő kutatási területe. Az e témában - szakemberek és társadalmi gyűjtők által - összegyűjtött ismeretek, adatok azonban nemcsak a néprajz, de a társtudományok számára is sok fontos információt adnak. A Néprajzi Közlemények jelen kötetében a paraszti gazdálkodás egyik tipusát kivántuk bemutatni, igy esett választásunk - társadalmi gyűjtők munkái között válogatva - Gyenizse Lajos és Csonka Mihály önéletrajzi Írásaira. Mindketten kiskunhalasi középbirtokos parasztgazdák, életük nagy részét tanyán gazdálkodva töltötték el. Ok is - mint oly sokan még Kiskunhalason - Nagy Czirok László hatására és ösztönzésére kapcsolódtak be a gyüjtőmozgalomba. írásaikat Nagy Czirok Lászlónak ajánlották, s egy majdan létesítendő halasi múzeum számára készítették. Ezek a kéziratok többségükben Nagy Czirok László ajándékaként kerültek a Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattárába, később pedig (a gyűjtőpályázati rendszer kialakulásától kezdődően) az évenkénti néprajzi pályázatra küldték meg Írásaikat az egyes szerzők - ugyancsak Nagy Czirok László biztatására. (Lásd erről: Cumánia II., 1974. 467-483. p. ) A közölt életrajzokból - melyek kiegészítik és megerősítik egymás adatait - közel 100 éves időszak (1850-1950) eseményei tükröződnek. Közreadásuk, bemutatásuk útján nemcsak két életutat ismerünk meg, hanem képet kapunk a régi paraszti társadalom egy rétegének életmódjáról, szemléletéről is. Szerzőink több más kéziratát is őrizzük Adattárunkban, de e két önéletírásban sűrűsödött a legtöbb információ, melyek az adott családok gazdálkodásának, ill. gazdaságának történetére, a munkaszervezésre és családi munkamegosztásra, a Halason ez időszakban uralkodó gazdasági viszonyokra, megélhetési körülményekre, piaci lehetőségekre és végül az egyéni életutakra vonatkoznak. Gyenizse Lajos (1857-1940.), a tudós nagygazda - ahogy Nagy Czirok László jellemzi sógorát - egész életét Bodoglár pusztai tanyáján töltötte. Életmüve: a minden évi termés. Örömét lelte a
