Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 21. évfolyam (Budapest, 1977)

Gyenizse Lajos visszaemlékezései

tani, mert a mint ezeknél sikerül, aztán nincs egész Majsa környék és vidékén olyan gazda szervezet, aki ellen tudjon álni. ez a tervelés a május hónap vége felé, kapállási időben volt, s folytattva majd a kaszállás és aratás, meg a cséplési időkben is, s ha jól emlékszek ez 1906-ik évben volt. A megnevezett gazdák neveire is emlékezek: a Tóth Bárányi Lajos, a ki akkor a magáé mellett a Mészöly István és az Ónodi István birtokát is bérelte, a ki akkor 40 drb. jármos ökör és 16 drb. igás lóval dolgozott és 24 arató pár részesre volt szügsége; azután Onódi János, Matkó Károly, a 2-Gyenizse, Borbényi Imre és Högyös Ferencz Halasi gazdák. Ezeken kivül a majsai Biró István, meg Pétör Mihály, akiről az volt a hir, hogy angol ésszel bir. A Tanácskozás végén az sült ki, hogy ha ezt keresztül viszik, a szegénységnek a mit eddig hitelbe eladtak portékát, azért nem csak hogy meg fizetnek, ha nem még újba vásárolnak is, a sok rikitós tartatlan portékát jó áron majd csak igy tudják eladni, mert ezeket a gazdákkal meg vötetni nem lőhet, azok csak a tartóssat vöszik. A boltos zsidók ezen tervei alapján több éven át folyt a kísérletezésük a majsai szocziálista szövetközetnek, de eggyszer csak a Félegyházi szolgabiró elvitette e szövetkezett üzleti könyveit fölül vizsgálat végett és nem is adta azt nekik vissza, valami hibát talált a vezetésben, s még a boltosokat is kihalgatásra rendelte magához. A gazd. Cseléd fogadás sikertelenségét az előző oldalakonni leirtak okozták, mi pedig védekeztünk, ahogy tudtunk, ami pénz kiadásba került, és a kitervelt eljárást nem sikerült keresztül vinniök. nem pedig azért, mert mi azonnal állat által vontatható talaj mivelő - kaszálló, gyűjtő, kapálló gépeszközöket távirati uton, gyors áruként hozattunk, és napszámosok mellőzésével a munkát folytattuk, amint én végeztem a munkát, azonnal adtam át az eszközt a másik bojkottált gazda társamnak, és kioktattva őtt a kezeilésre, igy ment ez tovább. Bezeg nem tettszett ez a müveietem a strájk tervezőknek, utóbb azt az igéretett tették nekem, hogy eljönnek nekem minden munkát végezni, csupán csak enni adjak, csak az általam vett gépeket ne adjam oda másnak használatra, mert igy megtanulják azok kezelését, és azok is vesznek, és ekkor ők nem birják megkeresni a télre és a ruházatra valót. - Mind ezek nekem azért emlékezetessek, mert ez a védekezésem 1-évi jövedelmem föláldozásába került. 1906-év végén 1-ujjabb gondokkal terhelődtem meg, a menynyiben Dr. Nagy Mór Polgár mester ur Halas város határterületének 1/4-ed részére áll. mező gazdasági tudositóul kineveztetett, a mit 1907 év elejétől kezdve a mai napig is teljesitek, még pedig Dijmentessen, az az nem is egésszen dijmentes ez a foglalkozás.