Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 21. évfolyam (Budapest, 1977)

Gyenizse Lajos visszaemlékezései

A Kathaszteri hely szinelés azzal az eredménnyel járt, hogy az addigi kathaszteri jövedelme az egész Halasi határterületének 280. 481'44 korona volt, és a hely szinelés után 308. 744'92 korona lett, ugy hogy a volt föld adó 71. 522' 72 koronáról fel emelkedett 78. 729" 95 koronára, igy 7. 207' 23 korona lett az évi föld adó emelkedése. A hely szinelés és a Betét szerkesztési eljárás bele került annyiba, hogy az e-czélra kiadott költség összegnek az adó emelkedési összeg csak a kamat összegét fedezte évenként, az adó emelkedést a mivelési ág változások okozták. Nyereség csak az lett, hogy az 1879-ik Kathaszteri fel mérés által feltüntetett határ területét a városunknak ez az uj hely szinelés 6 hold és 1389 öllel töbnek tüntette fel. A 79-iki felmérés 112. 188 kath. hold és 772 öl nek. A 906-beli hely szinelés meg 112. 195 hold, 601 ölnek, a mit igazol az 1907 év május elején közzé tett Nyilván tartási Kézi Jegyzék is. Ebben az időben a Pénzügyi hatalom Horibilis emelkedési eredményt várt ép ugy, mint most is a hogy vár a most folyamatban levő kathaszteri újba ossztálybai sorolástól. Mi előtt tovább folytattnám, családi állapotomról is lejegyzek itt 1 kevés emlékeket: Megnősültem 1887 év Január 20-án, és ez az év Deczember 18-án 1 gólya madár Család apává léptetett elő. és oly gondja volt reánk, hogy 5/4 évenként 4-szer szerencséltetett meg ezen áldással, és 1902-ben felhagyott vele, és többé nem lett reánk gondja, azt hiszem valahol Dél-Afrikába, Transzválba örökre elbúcsúzott Európától, mert többé nem kelepelt a Tanyai kéményünk tetején. Lakó szobánk csendjét volt ami hangossá tette 1888 évtől kezdődőleg, és ez a hangosodás csak 1893 őszén kezdett apadni, a mikor az 1-ső szülött gyerek iskolába feladódott, ugy hogy 5 év eltelte után ez a szoba zajgás megszűnt, mivel mind 4 gyerek iskolába került. 1 évi csend háboritalanság után (ez a tanyán volt) a 6 évi ellemistaságból kezdtek a gyerekek - abban a sorrendben, mint a hogy oda bekerültek - vissza kijutni a tanyára és segiteni az apai anyai foglalkozásban. Bizony addig, a mig a gyerek iskolába nem kerül, a tanyai élet beli foglalkozás és a gazdasági konyha, háztartási, veteményeskert, apró jószág nevelési dolog és gondja mellett a kis gyerekek nevelési gond és ápolása is párosult, könnyebbülés csak akkor ált be némileg, a mikor iskolába járók lettek a gyerekek, azonban a tisztán tartása a gyerekek ruházatának az anyai gond volt, emiatt a 20 km-ter távolságra levő tanyánkról hetenként be kellett kocsizni a városba, ahol Édes anyám bent lakott özvegységre jutása óta, mivel ő tőlle jártak a gyerekek az iskolába. Bezeg hangos volt ám a háztájéka a gyerekek elevenkedésétől, és a nádpálcza segélyével