Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 21. évfolyam (Budapest, 1977)

Gyenizse Lajos visszaemlékezései

a mikor a szolgai minden napi foglalkozásomon könnyithettem, már ekkor az 1870-ben kapott bárány neveim ényébőli jövedelmemből nem csak néhány Drb juh és szarvas marhám is volt, hanem ezen kivül 14 hold jó és buczka talajból álló föld vételem is volt, s kevés költő pénz is ált rendelkezésemre; a család alapitásnál ez jó kisegitő is lett. És ezt a sorsott pedig a suttyó korombeli legénykedésrei nem törekvésem és a szoknya szag utánni nem szaladgállás folytán értem el. István bátyám tőllem sokkal csintalanabb volt, de ő már ekkor a kapott 2 bárányból annyival előbb ált, hogy neki 30 holdon fölüli földvétele volt, e-miatt azért soha sem irigykedtem reá. István bátyámat annak fürgesége miatt az öreg legények igen kedvelték, De meg a Bugaczi adót szedő Pásztorok is, mert szörin a lovat ugy meg ülte, akár csak ők, sőtt a mikor a szanki határ szélén levő Legelőnktől a szanki ménes számadó bujtárjai a ménest nem forditották, hanem annak napról napra neki eresztették, ők meg a Kuczó Tera kocsmájában Dorbézoltak, István bátyám 1 szőrin ült lovon eggy maga a tilosbán legelésző ménest meg szakajtotta, s abból 30 Drb-ot zálogul ide le onnan elhajtott. Ennek ozt hire lett az idő beli Pásztorok közt, ezért ha valahol meg látták, egymásnak mindjárt be is mutogatták, és Brúdert ivásra kényszeritették, és mindég kiskomának szóllitották. István bátyámnak ebből kifolyólag sok ilyen komája lett egész holta napjáig. Neköm ilyen komákhoz nem volt szerencsém, mert én nem voltam Lovon jól ülni tudó, én alólam hamar kiugrott a ló, s ilyenkor mindég a földszinivel jöttem érintkezésbe. Emlékszek, hogy,Édesapám 1884 és 85-ben csináltatott, vastengelyü, Deszkás oldalú, csuklós rudu 2 szekeret a régi fajta oldal zápos, fatengelyü,el kopott szekerek helyett, mennyivél jobb enyhei volt a Deszkás oldalú szekér derékba! a régi szekér derékban csak az oldal kosár tartott enyheit, az is csak akkor, ha arról fujt a szél. ez években lett feleslegessé az oldal kosár. Azelőtt erre azért volt szügség, mert ebben volt a helye az állandóan kéznél tartandó kis fürész, 1 kis balta s 1 Bél-fa-szeg fúrónak, ki nagyolt faragasztó szegnek, Bélfa-szegnek ét, fa kerékszegeknek való akáczfa daraboknak. Szelelő rostát 1878 évben vett édösapám, még pedig kattyogóssat, 32 frt-tért, Lipostyák Antal szabadkai rosta csinálótól, ez oly hangossan kattyogott éjjeli rostálláskor, hogy a szomszédbeli nyomtatókat is fölébresztette. A Fenyvesi bognár által csinált fakerekes répa vágott meg 188 6-ban vettünk 15 forintért, vető gépet Pedig 1891-ik évben. Fekvő mázsa is 86 év táján vevődött.