Forrai Ibolya, Dr. Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 20. évfolyam (Budapest)

II. SIMON JÓZSEF - Balatonszentgyörgy (Somogy m.)

A visszaemlékezések igen gyengülőek a főző cserépfazekak használatára. Cserépfazekakban szabadtüzhelyen általában csak körülrakva tüzelve főztek. Vaslábat lábas alá használtak. Lábasban pörköltet, torma és paradicsom mártást és kását készitettek. Öntöttvas lábasban sütötték a káposztát. A háromlábú, nyeles serpenyőben rántást készitettek, ételt melegitettek, tojást sütöttek. Azt tartották, hogy jobb izü a cseréplábasban sütött-főzött étel, mint az öntöttvas lábasban készitett. Lakodalmakkor a nagy 20-30 literes fazekat, amikor levették a tűzhelyről, a k ö b ő b e (csöbörbe, dézsába) állitották, mert csak igy lehetett szállítani, odébb vinni. A cserépfazekakat általános vélemény szerint a' kemence tetején tartották,födő nélkül,felállitva. Csak a szebbeket (tartalékokat rakták fel a pitvar gerenda polcára, de több helyen belül is volt gerenda-polc és fazék is volt rajta. (11-12. ábra) 11-12. ábra. 15 literes cserép főző fazék. (Főzésre 1898-ig, savanyitós fazéknak 1942-ig használták, majd csorbán felkerült a padlásra.)