Forrai Ibolya, Dr. Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 20. évfolyam (Budapest)

VIII. KINCS GYÖNGYIKE - Feldebrő (Heves m.)

Munkamegosztás a konyhai munkában A munka zöme a háziasszonyé volt. Ha volt menyecske vagy eladólány, ők besegitettek. A férfiak dolga volt a tüzelő előkészítése és behordása, legfeljebb a kemence befütését, ha elvállalták. A mosogatásban a fiatalok segitkeztek. Az étkezés a házban, az asztalnál volt. Nyáron az eresz alatt történt a vacsora, esetleg a reggeli. A földre teritettek egy vászonruhát, a közepére tettek egy nagy cseréptál aludttejet és mindeki abból evett fakanállal. Később már külön tányérral is teritettek. Az étkezésnél megvolt mindenkinek a helye, öregnek, fiatalnak az asztalnál. A menyecske a tűzhely mellett állva evett. Gyerekek, ha nem fértek, széken. Terités a fiatalok dolga, de a tálalás a háziasszonyé volt. O osztotta ki az adagot, a hust, a tésztából sem szabadon szedtek, hanem amennyit adtak, legíeljebb még kérni lehetett. A kamra kulcsa a háziasszonynál volt, ő döntötte'el, ő tervezett a készlettől függően.Ekkor nem lehetett a zöldségesbe menni, legfeljebb a szomszédba kölcsön kérni, de azt meg is kellett adni, vagy fogták a kapát, kosarat, pár bokor krumplit a kertből felvettek - ha olyan időszak volt - és már készült is a jó krumplileves vagy paprikáskrumpli. Hentes ismeretlen fogalom volt, de a csirke szaladt az udvaron. Később két községnek volt egy husszéke, némelykor széki hus is került a fazékba, ha volt rá pénz. A sütés-főzésen kivül a házban fontak, a kemence padkán a talpasguzsalyra ülve vagy széken ülve a rokkán, a kerekesguzsalyon. A sutba aludtak a gyerekek, több helyen csak kabáttal belakarva. A házban még egy nagy munka is folyt a s z ö v é s. A fonást, a fonal készitését, mosását, száritását, vetését ugy ütemezték, hogy a böjt körüli időben (márc. ápr. ) bekerült a házba az "eszváta", szövőszék teljes felszerelésével: csörlő, vetélő, csévélő, nyüst stb. Összeállították a ház közepén ugy, hogy a szövőasszony az ablak felé ült. Megtörtént a felvetés, amelyhez külső segítség is kellett. Majd megindult a csörlő, csattogott a szövőszék, dobálták a csévélőt, beindult a szövés. Itt készült a tiszta házivászon, majd a pamutos, a törülközőnek, lepedőnek való stb. Utolsónak maradt a rongypokróc. Voltak, ahol már háziipari módra gyártották, nem csak a család szükségletét látták el, de eladásra, vásárra is készitettek. A századfordulón a női és férfi testi ruha 90 %-a házivászonból készült.