Forrai Ibolya, Dr. Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 20. évfolyam (Budapest)

VIII. KINCS GYÖNGYIKE - Feldebrő (Heves m.)

A táplálkozásbeli különbségek Községünk a XIX. század derakáig jobbágytelkes község volt. Mig ki nem osztották a földeket, az uradalom földjén végzett munka után éltek. Ennek maradványa volt a beltelkeink között megmaradt dézsmakert elnevezés. A mult század második felében, a földhöz juttatás után erős rétegződés következett be. Ez kifejezésre jutott az élelmezésben is. A 20 holdon felüli gazdák - ilyen nem sok volt - lényegesen jobban éltek, voltak, akik már cselédet is tartottak. A zsellérek, nincstelen napszámos embereknél nagy volt a szegénység. A tehéntartás, és az évi legalább egy hizó hizlalás, ez volt a döntő. Azon családoknál, akik vágtak sertést, fejtek, ott nagy különbség mutatkozott a táplálkozásban. Az uradalomnak két juhász tanyája volt; Kigyós puszta és Nagyrét. A számadónak nagyobb jövedelme volt, mint akármelyik falusi gazdának. A felszerelési tárgyaknál nem annyira a szépség, mint a célszerűség számitott. A lényeg az volt, hogy jó legyen és a célnak megfeleljen. Az izlés leghamarabb az öltözködésben nyilvánult meg. Már akkor is rájöttek, hogy a hason lehet takarékoskodni. Ez a takarékosság leginkább az életmódban mutatkozott meg. Akonyhai, kamrai, tüzhelykörüli élet A család mindennapi élete a lakószobában zajlott. Ott főztek, mostak, fontak, később szőttek, ott étkeztek és ott is aludtak. Nem volt arra mód, hogy két helyen tüzeljenek. A századfordulón a szén mint tüzelőanyag.ismeretlen. Fával és erdeifa gallyával tüzeltek. A hasábfát ölre és méterre árulták, a gallyat rakásra. Tüzelőanyag volt még a venyige és a szárizik. A kemencébe is ezeket használták vagy a gallyfát kévébe előre elkészitették, tudták, hány kéve gally kell a kemence bemelegítéséhez. A határbeli munkák megszűnésével csak a ház körüli munkákra szorítkoztak. Pl.: élelmezéskörüli munka, állatok ellátása, stb. A fehérnép font, mosott, főzött, a férfinép morzsolt, fát vágott, kötelet kötött az istálóban. A reggeli elkészítése nem nagy gondot jelentett ott, aho

1 volt tej. Egyébként gyakori volt a kenyér, szalonna, olajos kenyér, hagyma. A burgonya, mint főélelmezési cikk, sok és változatos formában került az asztalra. A sütőben, kemencében sült krumpli sokat szerepelt az étlapon.