Forrai Ibolya, Dr. Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 20. évfolyam (Budapest)

MORVAY JUDIT - KRESZ MÁRIA: Táplálkozás, konyha, cserépedények. A válaszok alapjául szolgáló kérdőív

dinahántolóra, az Alföldön a száraz tésztát előállitó tárgyakra, diótermelő vidéken a diótartókra stb. b) Azokat a tárgyakat, amelyek a szokássál, hiedelemmel is kapcsolatban állnak, ne csak a táplálkozás szemszögéből értékeljük. (Pl. a tűzhely szerszámai vihar esetén védelmet nyújtanak a boszorkány ellen, ugyanerre jó a kovászkeverő is. Az uj fazékban a keresztutra ételt tesznek ki: aki felrúgja, átveszi a betegséget stb.) A táplálkozás tárgyai fontos szerepet kapnak az egyes szokásokban (lakodalom, keresztelő, tor stb.). A hétköznapi tárgyaknak ilyenkor kivételes sz-erepük lesz (vőfénykulacs stb. ): feldiszitik őket. A vallásos szokásoknál, böjtöknél, ételszentelésnél szintén megkülönböztetett tárgyakat használnak. c) A paraszti rétegek táplálkozásbeli különbségeiről már szólottunk. De nem hangsúlyozható eléggé, hogy a tárgyak gyűjtésénél mennyire fontos a társadalmi szempontok figyelemmel kisérése. Pl.: a pásztoroknak a falusi parasztságétól különböző tárgyaik vannak:'bogrács, kásakavaró, kutyagerinc (bográcstartó), szolgafa, ivócsanak stb. - Ugyanabban a faluban különbözik egy katolikus és egy református család háztartásának a felszerelése. A reformátusoknál hiányzanak a böjt idején használt edények, az olajosedények, az ostyasütő stb. - A nemzetiségi különbség - ha bár kisebb mértékben - de kiütközik a táplálkozásban is. Pl. a Tolna megyei németek egyes tésztaformáit ugyanabban a községben a magyarok és betelepültek nem használták. - A család összetétele,a családtagok életkora, a családtagok mellett a cselédek száma szintén tükröződik a tárgyi anyagban. d) Nem hanyagolhatók el tárgygyüjtésnél az esztétikai szempontok sem: szép-e a tárgy? Miért szép? Változott-e az izlés stb? Végezetül gyűjtsük fel mindhárom már jelzett .időpontra vonatkozóan (mult század vége," 1920-as évek és a legutóbbi idő) a konyhai, kamrai, és a tűzhely körüli "életet" : 25. Kinek, kiknek volt a konyha, kamra, a tűzhely környéke a munkaterülete? Milyen jellegű munkát végeztek itt? Hol végezték az egyes munkákat? (Pl. hol dagasztottak? Hol gyúrták a tésztát? Hol tisztították a krumplit?.) Tegyünk különbséget a téli és a nyári munkaterületek között! Volt-e a konyhai munkában munkamegosztás, milyen arányban, kik között? 26. A nap különböző szakaszaiban kik, hol étkeztek télen, nyáron, hétköznap, ünnepnap? Vegyük sorra ebből a szempontból a családtagokat nem és kor szerint. (Pl. az asszonyok állva ettek, a gyerekek külön egy kis asztalnál, az emberek a nagyasztal mel-