Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 19. évfolyam (Budapest)

XX. KISFALUSI JÁNOS - Rakaca / Borsod-Abaúj-Zemplén m./

Az asztal és környéke 18. Az asztalsarokban nagyapáméknál a Biblia állt az imakönyvekkel Az asztalfiában tartották a kenyeret és az evőeszközöket. A tésztagyurást az asztalon végezték. Az asztalra gyereket nem engedtek felállni és itt pelenkázni sem szoktak. E tilalmat azzal magyarázzák, hogy azon az asztalon, amelyen beteglátogatáskor az Oltáriszentség áll, ilyeneket nem lehet csinálni. A kenyeret gyakran az asztalon tartották, de vigyáztak arra, hogy megszegett részével ne az ajtó felé, hanem befelé nézzen. 19. Az asztal csak ünnepélyes alkalmakkor volt letakarva. Hétköznap sem étkezéshez, sem azon kivül nem. Ünnepélyes alkalmakra háziszőttes vászon teritőket vagy kézzel himzett vászon abroszt tettek fel. A himzett abrosz közepén kis koszorúba foglalva volt behimezve a háziasszony nevének kezdő betűje és a készités éve. 20. Külön karácsonyi abroszra nem emlékeznek, de ilyenkor mindig le volt teritve az asztal. A karácsonyi asztalra mindig tettek egy tányérba pár szemet a terményből: búzát, zabot, árpát, hagymát, fokhagymát, stb. Áldást • vártak rá. Karácsony estéjén az asztalon volt a mákos bobajka vagy doboska Ha vendég jött, megkínálták. 21. A karácsonyi asztal alá szentestére szénát vagy szalmát hoztak be és a gyerekek azon aludtak vagy hancúroztak. Ez annak az emlékére volt igy, hogy a kis Jézus is szalmán feküdt. 22. A húsvéti asztalon is ünnepi teritő volt, ezen szentelt ételek, himes tojások. 2 3. Halotti torban a vendégeket, virrasztókat megkínálták, de a halottnak nem teritettek. 24. Az asztal közelében elhelyezett, falon lógó vagy beépített szekrénykéről nem tudunk. 25. Az elsőházban csak lakodalom, keresztelő vagy bucsu napján étkeztek. A háziak az utó ház ban ettek az asztalnál. Nyáron a pitvarban étkeztek. Az asszonyok nem ettek ( és még ma is kevesen esznek) az asztalnál, mert a főzéssel és tálalással vannak elfoglalva. A családfő ült a fő helyen, és körülötte a vendégek. Ha csak a család vacsorázott, a nagyobb gyerekek is asztalhoz ülhettek. Nyáron az asztalszék mellé kis székeket tettek és azon ültek. A gyerekek főleg a pitvar küszöbére ültek és az ölükbe fogták a tálkát. 26. Arra nem emlékeznek, hogy hány éves kortól ülhetett a gyermek az asztalhoz. Akkor ültették oda, amikor már rendesen tudott enni és elérte á lócáról az asztalt. Kisebb korában a földön ülve a lába közé vette a tálkát és ugy evett. 27. A házigazda mindig a megszokott helyén ült. Tőle jobbra és azokra a helyekre, ültették a vendéget, ahol a nagyobb gyerekek ettek.