Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 19. évfolyam (Budapest)

XIX. MOLNÁR MIHÁLY - Szuhafő / Borsod-Abaúj-Zemplén m./

A. család legidősebb tagjainak, a fázós öregeknek egyik-másik háznál ( de nem mindenütt!) a kemence mellett volt az állandó helyük. A tűzhely fölött jelenleg is, régebben is fedötartó, kanáltartó, tálas, fűszer-, só- és paprikatartó, valamint a felakasztható konyhai eszközök találhatók, hogy mindig kéznél legyenek, és hamar megszáradjanak mosogatás után. ( XIX-20. ábra.) 17. A szoba bútorai: két nyoszolya, egy asztal, egy hokedli, egy dikó, egy karoslóca, egy sifon, egy komód, egy láda, négy szék. Mint már emiitettem, a szoba bútorzata vegyes. Az egyik része az üzletben vásárolt garnitúrához tartozik, a másik része a régebbi, amit a szülőktől örököltek. Minden butor szine barna, A dikót általában házilag készítették. Az itteni dikó fenyőfából készült, az alja deszka és szalmazsák van rajta. Régebben készítettek olyat is, amelyet hársfa hánccsal fontak be, sőt a kukorica csuhéjjával befonottat is ismerik, de már ilyenek nincsenek, mert a fiatalok feltüzelték ezeket. Az ágyakban szintén szalmazsák van. A szoba berendezési vázlatát a XIX- 2. ábrán, egyes berendezési tárgyait a XIX-11., 12. és 13. ábrán mutatom be. Az asztal és környéke 18. Az asztalsarok berendezési tárgyaihoz tartozik az asztal, két karoslóca és legtöbbször két szék ( XIX-2 4. ábra). Ha az asztal a szoba közepén vagy az ágy végénél van elhelyezve, akkor két vagy négy széket tettek mellé ( XIX- 2. és XIX-4. ábra). Étkezésen kívüli időben az asztal sarkán vagy közepén az ivóedényt tartották és tartják ma is. Az asztal alatt rendszerint semmit sem tartanak. Az asztalfiában van a kések, disznóölőkések, olló, fenőkő helye, és itt tartják ( régen is itt tartották) a kenyeret is. "A kenyér vágott végének mindig befelé kell nézni, hogy ki ne menjen a házból" Ez azt jelenti, hogy mindig legyen kenyér a háznál A kenyeret vagy szőtte s z ak aj tó ken dő ben, vagy anélkül tartották az asztalfiában. A lócán állandó jelleggel kialakult szokás szerint nem tartottak tárgyakat, de van, aki az ivóvizes vedret ide teszi. A karosló cának két változata ismert ezen a vidéken: az egyik a szokványos (XIX-13. és XIX- 2 4. ábra), a másik az éléslóca, amit k a. rosláda néven is ismernek ( XIX-33. ábra). Ebben régebben lisztet, babot vagy más száraz élelmet tartottak, mivel a ládás rész több rekeszre van osztva. A lóca alá általában a lábbelit és ennek tisztítószereit helyezik. 19. A módosabb házaknál az asztal régebben és ma is le van takarva, a szegényebb helyeken még étkezéskor sem teritik le. Szegényebb helyeken csak ünnepek alkalmával került teritő az asztalra.