Takács Lajos: Néprajzi Közlemények 18. évfolyam (Budapest, 1973)

Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság kerekes jármüveinek történeti és táji rendszerezéséhez

67. Moszynski

. K., 1929. I. 645. §. 518. ábra. 68. Moszynski

. K., 1929. I. 645. §. 69. Emlékeztetünk arra, hogy a középkor elejéig a ló egyetlen befogási LÓdja a jármolás volt. Az "antik" fogatolás természetesen a ló vonóerejének csekély töredékét hasznosította csupán. Vö. Tarr L., 1968. 50. 70. Vö. Tarr L., 1968. 24. A jármolás módjainak elterjedtségi képe kiterjeszthető a lófogatolás alapváltozataira is. 71. Gunda B., 1934. 93-96. Részletesen adatolja a kétrudu szekér európai elterjedtségét, körvonalazza Kárpát-medencei területét: "Debrecentől Szatmár megye szamosmenti részéig,Zemplén megyében a szegénység körében használatos. Erdélyben a románok és a székelység kivételével általában használják. Az utóbbiaknál Háromszékben és Aranyosszékben szórványosan látható. Megvan a moldvai csángóknál is." /U.o.93./ A magyar művelődéstörténeti vonatkozásokhoz vö. Kropf L.. 1898. 238; Domanovszky S., 1917. 49; Takáts S.

; 1921. 72. A duga

. Krummholz - kérdés legfrissebb összefoglalásához 1. Viires

. A., 1971. 427-449.A magyarországi kumethez 1. Márkus M., 1941; Timaffy L., 1967. 73. Miskolczy I., 1923. 152. 74. Szamota I., 1891. 9b

0 nyomán idézett sorai: "Magyarországi utazásom alatt gyakran találkoztam szekerekkel, melyeken hat, hét, vagy nyolcz egyén ült és mindezt egyetlen ló húzta, ugyanis ha nagy útra indulnak, egy lovat szoktak befogni.A hátulsó kerekek magasabbak az elsőknél. Fedelök igen szép, az ilyen fedeles kocsik oly könnyűek, hogy kerekekkel