Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

FÜGGELÉK

A gyöngysorok nyitottak, a nyakat 3-4-szer körülérik. Végükön kapocs van. A XIX. sz.-ban "sallang", rojtféle is lógott róluk. A tehetősebbek két "rend" /sor/ gyöngyöt is felvettek akkoriban. Igy egyszerre 7-8 sor volt a nyakukon. A XX. sz.-ban már csak egy "rendet" szokás viselni /82. ábra/. A gyöngy tulajdonképpen ünnepi, kevesen viselik hétköznap is. Templomba apróbb szeműt; "kujtorogni", "kólálni" "öregebb szeműt!' szoktak föltenni. A szegényebb családokban csak lány viselt gyöngyöt, gazdagabbaknál fiatal asszony is. • ^ G. Nöy_ónyek_é_ utánzataik Valódiak Rozmaring

, "rozmaring" Legények szoktak egy-két szál rozmaringot sapkájukra tűzni, főleg az első táncosok a "mulaccságban"; az 1920-as évekig. Lányok tánckor később is viseltek hajukban rozmaringot. A két világháború között a lányok misére menet zssbkendőjükbe szoktak fogni néhány szálat. Arvalányhaj

. "árvalányhaj" Legények az "ásztrigán sapkára" szoktak tűzni kis csokor árvalányhajat. Főleg tánckor jellegzetes. Legdivatosabb volt a két világháború között, tánccsoportbelieknek. Virág A XIX. sz.-ban általában nagyon divatos nyári disz lehetett. A XX. sz.-ban már inkább csak lányok tűznek ki virágot. Rózsaszálat a lányok a XIX.sz. közepétől mellükre szoktak tűzni, a XX. sz.-ban inkább hajukba. Férfiak a XIX. sz.-ban kalapjukra szoktak rózsát tűzni /41. ábra: a tollak között/. A fiatalok másféle virágot is kitettek a pörge kalapra, még hétköznap is. Szerették a virágot, amint volt va-