Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

FÜGGELÉK

lami virág, kitűzték; tavasszal pl. "ómavirágot" /almavirágot/. Szekfüt főleg a XX. sz.-ban szeretnek viselni. A lányok mellükre tűzik a melltüvel /35. ábra: a fehér vállkendős nagylány/, férfiak néha a kabátjukra. Menyasszonyi csokruk korábban csak iparosoknak volt, parasztok csak az 1940-es évek óta vesznek /54. ábra/. Művirágok Virágokat és növényi elemeket utánoznak. Bucsui korona

, "celi korona", női Fehér mirtuszbogyókból képzett kis korona, melyről kétoldalt világoskék szalag lóg le 30-40 cm hosszan, üáriacellben a bucsun minden lány vett ilyent és aznap a fején viselte, hajcsattal feltűzve /56. ábra/. A XIX. sz. második felében és a XX. sz. első évtizedeibon élt ez a szokás. Kerek koszom

, "tornyos koszorú", női Fehér mirtuszágakból képzett, teljes gyürüalaku korona. Eleje felemelkedő, ott kb. 20 cm magas. Apró, fehér selyemvirágok is vannak benne. Hátul csokorra kötött fehér szalag lóg róla derékig. Emlékezet óta kb. 1920-ig ilyen volt a menyasszony fejdisze. Az ilyen koszorú divatjának utolsó éveiben már fényképezkedtek is benne, délelőtt, az esküvő előtt. - Ilyent adtak menyasszonynak öltöztetett halott lányra is. Hasonló, valamivel kisebb volt a "nyoszoló" /koszorúslány/ és az elsőáldozó kislány koszorúja. Félkörös koszorú

, "félkoszoru", "bokréta", női Félköralakba hajlitott fehér mirtuszág, néhány szál ezüstös rezgővel /"buzakalásszal"/. Leginkább hajba tűzik. Az 1920-as évek óta ilyen a menyasszony fejdisze /5354. ábra/. A fényképészhez és az esküvőre meg a lakodalomba teszi föl. Hasonló a "nyoszolóé'', de abban pár szál kék nefe-